Wikipédia

„Romániai magyar gyermekirodalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Gyermekirodalom (Erdély, 1918-1989)''' – tematikában és művészi eszközökben a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő vagy eredetileg a felnőtt-irodalomhoz tartozó, de a gyermekeknek is élményt nyújtó irodalmi művek összessége. A nemzeti irodalom szerves része, jellegzetességeinek, hagyományainak hordozója, az anyanyelvi műveltség legjelentősebb forrása, az [[esztétika]]i nevelés egyik megalapozója. Sajtófóruma a [[Gyermeklap (Erdély)|gyermeklap]], gazdag önálló ága a [[Gyermekszínmű (Erdély)|gyermekszínmű]].
 
== A két világháború közt ==
 
A romániai magyar gyermekirodalom a sajátosan gazdag erdélyi népköltés és a helybeli irodalmi hagyományok talaján indult fejlődésnek. Ez jellemzi a hazai úttörők, [[Gáspár János]] [[nagyenyed]]i pedagógus (1816–1892) és a [[kalotaszeg]]i [[Gyarmathy Zsigáné]] sz. Hóry Etelka (1845–1910) működését, s ezen az úton indult el [[Benedek Elek]] is, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, aki azt vallotta, hogy „...a gyermekkönyv, az ifjúsági könyv legnehezebb műfaja az irodalmi műveknek,” s közéleti harcot vívott a gyermekirodalom színvonalának emelése s a művészietlenül oktatgató művek kiküszöbölése céljából. Gazdag művészi tevékenysége, megnyerő egyénisége, lelkes szervezőmunkája döntő hatással volt az 1919 utáni hazai gyermekirodalom kibontakozására; a korszak több kiváló íróját nyerte meg a gyermekek irodalmi nevelésének. Elveit szerkesztői tevékenységében ültette át a gyakorlatba. A [[Cimbora]], a [[Cimbora Könyvtára]], valamint a [[Magyar Ifjúság Könyvtára]] számára dolgozó neves írók alkotásaikkal igazolták a gyermekirodalom kötelező művészi rangját, nemkülönben szerves kapcsolatát a kortárs hazai irodalommal. Az [[1920-as évek]] gyermekirodalma lényegében a Cimbora lapjain látott napvilágot, s csak később jelent meg önálló kötetekben. Több író, köztük [[Csűrös Emília]], [[Dsida Jenő]], [[Marton Lili]] a Cimborának és Benedek Elek ösztönzésének köszönhette indulását.
7 ⟶ 9 sor:
A két világháború közti korszak gyermekversköltői a Cimbora köréhez tartozó szerzők mellett: [[Benkő Anna]], [[Bölöni Jolán]], [[Földes Zoltán]], [[Gara Ákos]], [[Halmágyi Mária]], [[Horváth Janka]] (''Versek kisebb-nagyobb gyermekeknek'', Arad, 1924), [[Kiss Péter]] (''Három árva gyermek'', Marosvásárhely, 1934), [[Kovács Nándor]] (''Dalok és versek az ifjúság számára'', [[Dicsőszentmárton]], 1935), [[Krüzselyi Erzsébet]], [[Kubán Endre]], [[Mael Ferenc]] ( (összeállításában: [[Gyermekek szavalókönyve]], Kolozsvár, 1933), [[Szentimrei Jenő]].
 
A [[próza]]írók közül ebben az időben önálló kötettel jelentkezett [[Balázs Ferenc]], [[Berde Mária]], [[Blaskó Mária]] (''Pityu'', Kolozsvár, 1926; ''Nagy hegyek kis vándora'', Kolozsvár, 1927; ''Tövisek között''; ''Kis királyok''), [[Bodó Sanyi]] (''Aranka és Rézike, a két ikertestvérke gyönyörű szép regénye'', 1926), [[Borsai Mária]], [[Diénes Jenő]], [[Fábiánné Beer Ilona]], [[Gál Lajosné]] (''A jóság jutalma'', Kolozsvár, 1929), [[Gara Ákos]], [[Gulyás Károly]], [[Hollstein Mária]], [[Kaczér Illés]] (''Jancsi'', [[Brassó]], 1922), ''Kertész Mihály'' (''Senki Tamás története'', [[Szatmár]], 1923), [[László Marcella]], [[Monoky Sándor]] (''Tündérmese'', [[Szatmárnémeti|Szatmár]], 1922), [[Nagy Márton]] (''Patikás Gyurka mókái'', [[Nagyvárad]], 1929), [[Nemes Ferenc]] (''Elemista voltam'', [[Brassó]], 1934), [[Perédi Ádi]] ([[''Tavasz kisasszonya]]'', [[''A róka meg a nyúl és más mesék]]'', [[Kolozsvár]], 1934), [[Szondy György]], Wellmann Rezsőné H. Perlaki Etelka (''Álmok világában'', [[Szatmárnémeti|Szatmár]], 1922). A prózai műfajok közt a tündérmeséé a vezető szerep, valamint a „tanulságos történeteké.” A névsorból a legnépszerűbb és művészileg is legtöbbet nyújtó szerzők a Cimbora köréhez tartozó [[Balázs Ferenc]], [[Berde Mária]], [[Dsida Jenő]], [[Szentimrei Jenő]] és [[Tamási Áron]] mellett: [[Csűrös Emília]], [[Kertész Mihály]], [[László Marcella]], [[Monoky Sándor]], [[Szondy György]].
 
== 1944 után ==
 
A gyermekirodalom fejlődését, művészi rangjának elismerését 1944 után nagyban elősegítette a könyvkiadás újjászervezése, melynek célja a gyermekirodalom hagyományainak ápolása mellett egy új, eredeti hazai gyermekirodalom kibontakoztatása volt. 1948-ban megalakult az [[Ifjúsági Könyvkiadó]], munkáját 1969-től a [[Creangă Könyvkiadó]] folytatatta; az előbbi gyermek- és ifjúsági művek, az utóbbi csak gyermekkönyvek kiadására szakosított intézmény. A Creangă Könyvkiadó különböző sorozatai mellett a [[Kriterion Könyvkiadó]] is művészi kiadványokkal – többek közt [[Benedek Elek]] mesekönyveivel – járult hozzá a gyermekek irodalmi műveltségének megalapozásához. Ez a kiadói keret kedvező lehetőséget teremtett magas [[etika]]i és [[esztétika]]i értékű művek létrehozására.
 
MaiA gyermekirodalmunkgyermekirodalom leggyorsabban fejlődő ága a gyermekköltészet, amely különösen a [[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]] gyermeklap megjelenésemegjelenésétől ótakezdve mutatmutatott jelentős gazdagodást, ugrásszerű emelkedést. Benedek Elek hagyománya: neves írók bevonása a gyermekirodalomba s ezáltal az irodalom szerves egységének, egyenletes művészi színvonalának kialakítása a gyermekköltészetben maradéktalanul megvalósult. [[Szentimrei Jenő]]től, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imrétől]], [[Horváth István (költő)|Horváth Istvántól]] kezdve a legfiatalabb nemzedékig a költők hosszú sora mind a Napsugár hasábjain, mind önálló kötetekben is rangos lírai alkotásokkal járult hozzá a gyermekirodalom felvirágoztatásához. [[Hajdu Zoltán]], [[Jancsik Pál]], [[Jánky Béla]], [[Bögözi Kádár János|Kádár János]], [[Kányádi Sándor]], [[Kemény János (író)|Kemény János]], [[Kenéz Ferenc]], [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]], [[Lászlóffy Aladár]], [[Majtényi Erik]], [[Molnos Lajos]], [[Palocsay Zsigmond]] (''Borzaskata'', 1983), [[Páskándi Géza]], [[Szilágyi Domokos]], [[Tamás Mária]], [[Veress Zoltán]] olyan mondandóban gazdag, stílusában változatos, modern gyermekköltészetet hozott létre, amelynek olvasói zökkenő nélkül válhatnak a felnőtteknek szóló költészet érzékeny és értő élvezőivé. Különösen Szilágyi Domokos gyermekverseit (''Új kenyér'', 1962) kell kiemelnünk művészi képeik világa és a gyermeki látásmód, gyermeki képzelet egybeötvözése miatt. Ugyancsak kiemelendők Veress Zoltán humoros, derűs, a gyermek ritmusérzékét fejlesztő verses meséi (''Tóbiás és Kelemen'', 1957; ''Irgum-burgum Benedek'', 1959) és Kányádi Sándornak a természet világát felragyogtató, népi hangvételű költeményei.
 
Ugyanez az eszmei-művészi igényesség és a tematikai változatosság mind nagyobb térhódítása jellemzi a [[próza]]i műfajok fejlődését is. A két legtermékenyebb gyermek- és ifjúsági író, [[Marton Lili]] és [[Méhes György (író)|Méhes György]], a Szikra Ferkó szerzője mellett kezdettől fogva részt vállaltak prózai gyermekirodalmunk fejlesztésében a már ismert írók. A prózai műfajok térhódítását és magas színvonalát meggyőzően igazolják [[Nagy István (író)|Nagy István]] pionírtárgyú írásai, [[Horváth István (költő)|Horváth István]] meséi, gyermekregénye, [[Asztalos István (író)|Asztalos István]] elbeszélései, akárcsak [[Nagy Olga]] meséi és meseregényei, [[Péterfy Emília|Péterfy Emíliának]] és [[Tóth Kálmán]]nak a természet világát bemutató és megszerettető írásai, [[Bede Olga]] regényei és elbeszélései, [[Méliusz József]] és [[Méliusz Anna]] gyermekkönyvei, [[Bajor Andor]] humoros meseregénye (''Egy bátor egér viszontagságai'', 1960), elbeszélései és meséi, [[Fodor Sándor]] elbeszélései és sok nyelvre lefordított ''Csipike-meseregénye'' (ez különben a hazai gyermekirodalom méltán legnépszerűbb könyve), [[Bálint Tibor]]nak a régi gyermekkort idéző elbeszélései, regényei, [[Páskándi Géza|Páskándi Gézának]] a meseregénye, [[Kányádi Sándor]] meséi, [[Bartis Ferenc]] gyermektörténetei, [[Hervay Gizella]] csodálatosan egyszerű, a gyermeki környezetet élővé varázsoló ''Kobak-történetei''. A felsorolt szerzők egyben a felnőtteknek szóló irodalom alkotói.
 
Ugyanez az eszmei-művészi igényesség és a tematikai változatosság mind nagyobb térhódítása jellemzi a [[próza]]i műfajok fejlődését is. A két legtermékenyebb gyermek- és ifjúsági író, [[Marton Lili]] és [[Méhes György (író)|Méhes György]], a Szikra Ferkó szerzője mellett kezdettől fogva részt vállaltak prózai gyermekirodalmunk fejlesztésében a már ismert írók. A prózai műfajok térhódítását és magas színvonalát meggyőzően igazolják [[Nagy István (író)|Nagy István]] pionírtárgyú írásai, [[Horváth István (költő)|Horváth István]] meséi, gyermekregénye, [[Asztalos István (író)|Asztalos István]] elbeszélései, akárcsak [[Nagy Olga]] meséi és meseregényei, [[Péterfy Emília|Péterfy Emíliának]] és [[Tóth Kálmán]]nak a természet világát bemutató és megszerettető írásai, [[Bede Olga]] regényei és elbeszélései, [[Méliusz József]] és [[Méliusz Anna]] gyermekkönyvei, [[Bajor Andor]] humoros meseregénye (''Egy bátor egér viszontagságai'', 1960), elbeszélései és meséi, [[Fodor Sándor]] elbeszélései és sok nyelvre lefordított ''Csipike-meseregénye'' (ez különben a hazai gyermekirodalom méltán legnépszerűbb könyve), [[Bálint Tibor]]nak a régi gyermekkort idéző elbeszélései, regényei, [[Páskándi Géza|Páskándi Gézának]] a meseregénye, [[Kányádi Sándor]] meséi, [[Bartis Ferenc]] gyermektörténetei, [[Hervay Gizella]] csodálatosan egyszerű, a gyermeki környezetet élővé varázsoló ''Kobak-történetei''. A felsorolt szerzők egyben a felnőtteknek szóló irodalom alkotói. Kevés nemzeti irodalomban alakult ki a gyermekirodalom és a tulajdonképpeni irodalom szerves egysége olyan szembeszökő módon, hogy az irodalom e két területén ugyanazok a szerzők ugyanazzal a magas fokú igényességgel, műgonddal és sikerrel működjenek, mint ahogy az a romániai magyar irodalmi életben megvalósult. A gyermekirodalom iránt érzett felelősséget és megnőtt érdeklődést árulja el a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadónál megjelent ''Az új gyermek- és ifjúsági irodalom'' c. tankönyv (1973, 1983), melynek szerzői – [[Jarosevitz Erzsébet]], [[Józsa Miklós]], [[Király László]], [[Vita Zsigmond]] – az óvónő- és tanítóképző pedagógiai líceumok növendékeinek kívántak e kézikönyvvel hasznos munkaeszközt adni, hogy megismerve a gyermekirodalom értékeit, alaposabban készülhessenek fel a gyermekek esztétikai nevelésére.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Romániai_magyar_gyermekirodalom”