„Szervánszky Endre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a tataroz
7. sor:
Az 1930-as évek közepétől bekapcsolódott az illegális [[Kommunizmus|kommunista]] mozgalomba, baloldali értelmiségi és művészcsoportok tagja volt. A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] idején üldözött emberek megmentésében vett részt.
 
1941-ig több zeneiskolában tanított zeneelméletet, majd 1941-től 1948-ig a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] tanított zeneszerzést és zeneelméletet. Ezután – egészen haláláig – a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] zeneszerzés tanára volt. Növendéke volt többek között [[Sári József]], [[Balassa Sándor]], [[Sáry László]], [[Madarász Iván]], [[Bogár István (zeneszerző)|Bogár István]] és [[Lehotka Gábor]]. 1945 és 1949 között a ''[[Szabad Nép]]'' című napilapba írt zenekritikákat. Tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének, 1949 és 1956 között az elnökségbe is beválasztották.
 
 
 
[[1945]]-től [[1949]]-ig a [[Szabad Nép]] [[zenekritikus]]a volt.
 
1941—48-ig a [[Nemzeti Zenede|Nemzeti Zenedében]] tanított, [[1948]]-tól haláláig a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] tanára volt. Növendéke volt többek között [[Sári József]], [[Balassa Sándor]], [[Sáry László]], [[Madarász Iván]], [[Bogár István (zeneszerző)|Bogár István]], [[Lehotka Gábor]].
 
Zeneszerzőként eleinte [[Kodály Zoltán|Kodály]], majd egyre inkább [[Bartók Béla|Bartók]] nyomdokain jár, később a [[Dodekafónia|dodekafon]] (tizenkétfokú, hangnem nélküli) stílust képviseli Magyarországon.