Wikipédia

„Szervánszky Endre” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
Az 1930-as évek közepétől bekapcsolódott az illegális [[Kommunizmus|kommunista]] mozgalomba, baloldali értelmiségi és művészcsoportok tagja volt. A [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] idején üldözött emberek megmentésében vett részt.
 
1941-ig zeneelméletet tanított több zeneiskolában, majd 1941-től 1948-ig a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] tanított zeneszerzést és, zeneelméletet, partitúraolvasást. Ezután – egészen haláláig – a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola]] zeneszerzés tanára volt. Növendéke volt többek között [[SáriBalassa JózsefSándor]], [[BalassaBogár SándorIstván (zeneszerző)|Bogár István]], [[SáryHuszár LászlóLajos (zeneszerző)|Huszár Lajos]], [[Lehotka Gábor]], [[Madarász Iván]], [[BogárSári IstvánJózsef]], (zeneszerző)|Bogár[[Sáry IstvánLászló]] és [[LehotkaSerei GáborZsolt]]. 1945 és 1949 között a ''[[Szabad Nép]]'' című napilapba írt zenekritikákat. Tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének, 1949 és 1956 között az elnökségbe is beválasztották.
 
Zeneszerzői stílusára először [[Kodály Zoltán]] munkássága hatott, ebben az időben születtek ''HonvédkantaHonvéd kanta'' (1949) és ''Zenekari rapszódia'' című művei, amiért [[Kossuth-díj]]at kapott. Második alkotói korszakában egyre inkább [[Bartók Béla]] nyomdokain járt, de már a [[Dodekafónia|dodekafón]] (tizenkét fokú, hangnem nélküli) szerkesztésmód is megjelent műveiben, amiben úttörő volt [[Magyarország]]on. Ennek az időszaknak volt a termése például a három nagy ''Petőfi-kórus'' és a ''Klarinétszerenád'', amiért másodszor is kitüntették a Kossuth-díjjal. Harmadik stíluskorszakára – amit a ''Concerto József Attila concertoemlékére'' (1954), a ''II. vonósnégyes'' (1957) és a ''Hat zenekari darab'' (1959) vezetett be – már főleg a dodekafónia volt a jellemző. A korszak legjelentősebb alkotásai a ''Variációk zenekarra'' (1965), a ''Klarinétverseny'', a ''Hét fuvolaetűd'' és a [[Pilinszky János]] szövegére írt ''Requiem'' című [[oratórium]].
 
Élete vége felé egyre kevesebbet komponált, 1977. június 25-én hunyt el Budapesten.
 
Öccse, [[Szervánszky Péter]] hegedűművész mutatta be [[Magyarország]]onMagyarországon [[Bartók Béla]] [[Bartók: II. hegedűverseny|II. hegedűversenyét]].
 
== Díjai ==
21. sor:
* [[A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj|Kiváló Művész]] (1977)
 
== Főbb művei ==
* I. vonósnégyes (1938)
* Napkeleti mese, táncjáték (1947—1948)
* Honvéd kantáta (1949)▼
* Szerenád vonószenekarra, [[Sándor Frigyes]]nek ajánlva (1947—1948)
▲* Honvéd kantáta (1949)
* Szerenád klarinétra és zenekarra (1950)
* Fuvolaverseny▼
* Zenekari rapszódia (1951)
* Klarinétverseny▼
▲* Fuvolaverseny (1952)
* Concerto József Attila emlékére (I. „A Dunánál”. Fantázia. Adagio – Allegro; II. „Medvetánc”. Scherzo. Allegro; III. „Nagyon fáj”. Elégia. Adagio; IV. „Betlehemi királyok”. Pastoral. Allegro; V. „Nem én kiáltok, a föld dübörög.” Finale. Presto.) (1954)
* Öt koncertetűd szóló fuvolára (1956)▼
* II. vonósnégyes (1957)
* Hat zenekari darab (1959)
* Variáció zenekarra öt tételben (1964)
▲* Klarinétverseny (1965)
▲* Öt koncertetűd szóló fuvolára (1956)
* Hét fuvolaetűd
* Szvit két fuvolára
* Három szent ének (1972)
* Pedagógiai művek különféle hangszerekre
 
'''Filmzenék:'''
* Megöltek egy leányt (1961)
* Légy jó mindhalálig (1960)
* Akiket a pacsirta elkísér (1959)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szervánszky_Endre”