„Könyvtárközi kölcsönzés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
15. sor:
===Modellek===
*'''Nemzeti dokumentumszolgáltató központ''': szerepét országos tároló könyvtár töltheti be, amely több milliós nagyságrendű gyűjteményéből mind belföldi, mind külföldi könyvtárak számára e-mail megkeresésre is nyújtja az igényelt dokumentumokat eredetiben, hagyományos és elektronikus másolatban.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 348.</ref> (pl. [http://www.bl.uk/articles/ BLDSC British Library Document Supply Centre])
*'''Országos közvetítő központok''': szolgáltatása nem saját gyűjteményre épül, hanem a központ vállalja a kérések továbbítását a közös katalógus alapján megállapított lelőhelyekhez.(pl. [http://www.oszk.hu// OSZK])
*'''Egészében decentralizált könyvtárközi dokumentumellátás''' esetén a könyvtárak közvetlenül bonyolítják le egymás között a kölcsönzés tevékenységét.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 349.</ref>
23. sor:
A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a nyolcadik századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai úton történő szállításra 1880-as években került sor, miután az osztrák kormány 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban pedig 1893-ban megszületett a berlini Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.
Az első világháború után a könyvtárközi kölcsönzés területén elsősorban a német és az angol könyvtárak játszottak vezető szerepet. Igen hatékony belföldi kölcsönzési rendszert építettek ki, melyet később kiterjesztettek nemzetközi viszonylatokra is. 1934-ben a világ harminc országának könyvtárai összesen 11.450 kötetet kölcsönöztek a harmincnyolc országba. A könyvtárközi kölcsönzés ellenőrzését egy az [http://www.ifla.org/ IFLA] által szponzorált szervezet vállalta fel, és az [http://www.ifla.org/ IFLA] 1935-ös második kongresszusán megszületett a könyvtárközi kölcsönzés első nemzetközi szintű szabályzata. A szabályozás folyamatosan bővül a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően.<ref>[http://mek.niif.hu/03100/03109/03109.htm#3/ Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és a Nemzeti Könyvtárban (2000)]</ref>
[http://www.ifla.org/ IFLA] közgyűlés 1974-es határozat-tervezete a publikációk egyetemes hozzáférhetőségének programjáról (UAP = Universal Availability of Publications): a könyvtárak közötti forrásmegosztás előfeltétele, hogy bármely pontról vagy legalább bármely részt vevő könyvtárból lehetőség nyíljék az információkhoz, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésre.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 347.</ref>
Magyarországon elsősorban a tudományos könyvtárak éltek a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségével. Fontos események:
36. sor:
*1963: a könyvtárközi kölcsönzés kötelező lett a könyvtárak számára.
Egyéb fontos rendeletek: 1976. évi 15. számú, 19/1981. számú. <ref>[http://mek.niif.hu/03100/03109/03109.htm#3/ Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és a Nemzeti Könyvtárban (2000)]</ref>
==Szabályozás==
A jelenleg érvényben lévő, [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV/ 1997. évi CXL.
A törvény a nyilvános könyvtárak alapfeladatai közé sorolja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérhetőségét, valamint a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében való részvételt. A törvény a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentum-ellátási rendszer (ODR) kialakítását is előírja. Olyan rendszerét, amely az alábbiakat foglalja magába:
46. sor:
*a könyvtárközi dokumentum-ellátást;
*a könyvtári dokumentumok lelőhely-nyilvántartását;
*a könyvtárak gyűjteményéből kivont dokumentumok hasznosítását a könyvtári rendszer számára".<ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV/ 1997. évi CXL. számú törvény]</ref>
==Kérések igénylése és teljesítése==
64. sor:
*Elektronikus továbbítás.
==[http://www.mokka.hu/ MOKKA-ODR katalógus]==
ODR = Országos Dokumentumellátó Rendszer, amely abból a felismeréséből született, hogy egy-egy könyvtár gyűjteménye sosem teszi lehetővé minden, a könyvtárhasználók által igényelt dokumentum gyűjtését. A tényleges olvasói igényeket csak a meghatározó gyűjteménnyel rendelkező könyvtárak együttműködésével lehet kielégíteni.
80. sor:
*Könyvtári ismeretek kisszótára : [Könyvtári fogalmak kisszótára A-Zs], Budapest, Korona Kiadó, 2000., 292 p. ISBN 963 9191 72 8
*Könyvtárosok kézikönyve 3. köt.: A könyvtárak rendszere, Budapest: Osiris, 2003., 356 p. ISBN 963 389 397 6
*[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV/ 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről]
*[http://mek.niif.hu/03100/03109/03109.htm#3/ Dávid Boglárka: Könyvtárközi kölcsönzés a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban, Debrecen, 2000.]
*[http://epa.oszk.hu/01300/01367/00106/pdf/02torveny.pdf/ Fogarassy Miklós: A könyvtári törvény és a dokumentumellátás országos rendszere In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 7. évf.(1998) 10. szám p.10-13.]
==Külső hivatkozások==
*[http://www.mokka.hu/ MOKKA-ODR Katalógus]
*[http://oszk.hu/ OSZK]
*[http://www.bl.uk/articles/ BLDSC British Library Document Supply Centre]
*[http://www.ifla.org/ IFLA]
[[:Kategória:Könyvtártudomány]]
| |||