|
| név = Kővágószőlős
| címer = HUN Kővágószőlős COA.jpg
| kép = Kovagoszolos.jpg
| képaláírás = A község látképe a Zsongor-kőről
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Baranya
== Fekvése ==
[[Kép:Kovagoszolos.jpg|thumb|left|300px|Kővágószőlős látképe a Zsongor-kőről]]
Kővágószőlős [[Pécs]]től nyugatra, a [[Mecsek]]-hegyalján, a [[Jakab-hegy]] lábánál fekszik. A [[6-os főút]] vonalától a [[Cserkút]]i dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő [[Perm (időszak)|perm]]i vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő [[urán]]t tartalmaz.
== Története ==
[[File:Kovagoszolos 3.JPG|left|thumb|250px|A [[Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom|Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom]] homlokzatának középkori része]]
'''Kővágószőlős''' területéről már a [[Paleolitikum|kőkorból]] ismerünk régészeti leleteket. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a falu fölé magasod [[Jakab-hegy]]en a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[Földvár (építmény)|földvára]] emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.
A [[Római birodalom|római korban]] a Jakab-hegyi vár szerepét [[Pécs|Sopianae]], a mai [[Pécs]] elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy [[római villa]] és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.
A magyarok a [[X. század]]ban jelentek meg a mai falu helyén. A település a [[középkor]]ban a [[pécsi székesegyház]] birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban [[1225]]-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a [[pálosok]] első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy [[1290]] körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu '''Sceuleus''' (Szőlős) nevét.
[[File:Roman villa and mausoleum in Kővágószőlős0.JPG|left|thumb|250px|A [[Római villa és mauzóleum (Kővágószőlős)|Római villa és mauzóleum]]]]
A falu a [[középkor]]ban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a [[török hódoltság|török kor]] háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.
== Nevezetességei ==
* [[Római villa és mauzóleum (Kővágószőlős)|Római villa és mauzóleum]]
=== Római villa ===
===* [[Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom|Sarlós Boldogasszony , római katolikus plébániatemplom ]] (középkori ===templom)▼
===* [[Jakab- hegy]]hegyi őskori földvár ===]]▼A falu határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található a déldunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított [[római villa]]épülete. A villa romjait először 1867-ben figyelték meg. Közelében került elő [[1912]]-ben a "Kővágószőlősi Vénusz" egy római kisbronz. A villa főépületét és temetőkápolnáját át [[1975]]-[[1983]] között tárták fel, majd 1986-87-ben a romokat konzerválták és sírkápolna fölé védőépület készült. A villát a Kr. u. [[II. század]] második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. Tulajdonosai a [[IV. század]] közepén építették fel festett sírkamrával ellátott kápolnáját, amely [[Pécs|Sopianae]] temetőjében épült [[Pécsi ókeresztény sírkamrák|sírkápolnák]] típusát követte. Az épület végső pusztulását a IV. század végén tűzvész okozta.
===* [[Jakab- hegy]]hegyi pálos kolostor ===]]▼{|
|-
| [[Kép:Kővágószőlős villa.JPG|thumb|none|300px|Római villa]]
| [[Kép:Kápolna.jpg|thumb|none|300px|Római villa, sírkápolna]]
| [[Kép:Sírkamra.jpg|thumb|none|300px|Római villa, sírkamra]]
|}
▲=== Sarlós Boldogasszony, római katolikus plébániatemplom ===
A falu belső részén álló templom legkorábbi része a torony a XIII. században épülhetett. A templomot [[1512]]-ben átépítettek, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapuja, amelyet sajnos ma már csak egy [[1721]]-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei mára elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos, gótikus szentélyről is. A templomot és a körülötte elterülő temetőt kőkerítés övezte. A kerítésen belül egy kápolna és egy [[csontház|osszárium]] állt még, a kerítésen kívül pedig a plébános kőháza. A gótikus épületet csak [[1763]]-[[1772]] között bontatta le a falu birtokosa a pécsi [[székeskáptalan]], hogy helyére felépítsék a ma is álló, nagyobb méretű késő barokk templomot. Az újjáépítkezésről emlékezik meg a ma az előcsarnokban látható késő gótikus kőtábla, amelybe másodlagosan, [[1772]]-ben vésték be az építési feliratot. A templom berendezése a [[XVIII. század]] utolsó évtizedeiben készült el [[copf]] stílusban. Főoltárképét a bécsi [[Karl Bachmann]] festette. A szószék és a gyóntatószék a [[pécsi székesegyház]] Corpus Christi kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide [[1780]] után. A jobb oldali mellékoltár fából faragott feszülete a [[II. József magyar király|II. József]] által feloszlatott Jakab-hegyi remeteházból került át a hagyomány szerint. [[1784]]-ben a lebontott régi közelében felépült az új késő barokk stílusú plébániaház is. Az épület egyetlen megmaradt középkori része, a torony alsó fele, az 1974-79-ben végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.
{|
|-
| [[Kép:Kovagoszolos templom.jpg|thumb|none|155px300px|Plébániatemplom]]
| [[Kép:Kovagoszolos templombelso.jpg|thumb|none|300px600px|Templombelső]]
| [[Kép:Templombelso2.jpg|thumb|none|310px600px|Templombelső a karzat felé nézve]]
| [[Kép:Építési tábla.jpg|thumb|none|183px300px|Plébániatemplom, építési tábla]]
|}
▲=== [[Jakab-hegy]] őskori földvár ===
{|
|-
| [[Kép:Jakabhegy sanc1.jpg|thumb|none|300px|A Jakab-hegyi vár sánca]]
| [[Kép:Jakabhegy sánc2.jpg|thumb|none|300px|A Jakab-hegyi vár sáncának metszete]]
|}
▲=== [[Jakab-hegy]] pálos kolostor ===
{|
|-
| [[Kép:Kolostor másolata.jpg|thumb|none|350px|A pálos kolostor romjai]]
| [[Kép:Kolostortemplom.jpg|thumb|none|300px|Templombelső]]
|}
== Források ==
{{források}}
*Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
*Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, ''Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára'', 651. ▼
*Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, ''Régészeti Értékeink'', é.n. ▼
▲Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, ''Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára'', 651.
*Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, ''Várak, Kastélyok, Templomok'', III/4. 2007. augusztus, 8-11. ▼
▲Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, ''Régészeti Értékeink'', é.n.
▲Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, ''Várak, Kastélyok, Templomok'', III/4. 2007. augusztus, 8-11.
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Kővágószőlős}}
[[Kép:Kővágószőlős.jpg|thumb|220px|Kővágószőlős látképe a Jakab-hegyről]]
* [http://www.kovagoszolos.hu/ Kővágószőlős Önkormányzatának honlapja]
[[Kép:Kovagoszolos 1.JPG|bélyegkép|balra|250px|Kővágószőlős, 2007. március]]
[[Kép:Kovagoszolos 2.JPG|bélyegkép|middle|250px|Kővágószőlősi templom, 2007. március]]
[[Kép:Kovagoszolos 3.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Kővágószőlősi templom, 2007. március]]
{{Baranya megye települései}}
| 