„Tampa Bay Buccaneers” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
A csapat 1976-ban kezdte meg a szereplését az NFL-ben John McCay vezetőedző irányításával, az [[American Football Conference|American Football Conference (AFC)]] [[AFC West|nyugati csoportjában]]. A győzelem nélkül zárt első szezon (1944 óta nem történt ilyen) után átsorolták a klubot az [[National Football Conference|NFC]] főcsoport [[NFC North|Central]] csoportjába. Az 1977-es szezon sem volt jobb, de a szezon két utolsó mérkőzését már meg tudták nyerni. 1978-ban tovább javult a játék (5–11), és az áttörés az 1979-es szezonban jött el. Az alapszakaszt – köszönhetően elsősorban az erős védelemnek – először zárták pozitív mutatóval (10–6), amivel megnyerték a csoportjukat, és bejutottak a rájátszásba. A főcsoport-elődöntőn kiváló játékkal legyőzték a [[Philadelphia Eagles]]t 24–17-re, de a [[Super Bowl]]ba már nem sikerült bejutniuk, mert a főcsoportdöntőn a [[St. Louis Rams|Los Angeles Rams]] legyőzte őket 9–0-ra. Az év védőjének Lee Roy Selmont választották meg. 1981-ben ismét csoportgyőztesek lettek, de a rájátszásban kikaptak a [[Dallas Cowboys]]tól. Az év végén megrendezett [[Pro Bowl]]on Lee Roy Selmon a meccs [[Legértékesebb Játékos díj|MVP]]-je lett. A kiváló [[Quarterback|irányító]], Doug Williams – mivel remek játéka ellenére sem kapott fizetésemelést (kategóriájában a liga fizetési listája utolsó helyén állt) – az 1982-es szezon után bejelentette, hogy elhagyja a ligát. Nélküle a Buccaners a következő szezont siralmas, 2–14-es mutatóval zárta, mi több, a következő tizenhárom idényben is nagyon gyengén, folyamatosan negatív mutatóval szerepeltek. Doug Williams a két évvel később visszatért az NFL-be, és a [[Washington Redskins]]nél futballozott még három szezonon át, és új csapatával [[Super Bowl XXII|Super Bowlt]] nyert, sőt a szuperdöntő [[Super Bowl legértékesebb játékos díj|legértékesebb játékosa]] is ő lett. Hugh Culverhouse tulajdonos ezután minden bizonnyal megbánta zsugoriságát.
 
[[Fájl:Buccaneers01.jpg|bélyegkép|300px|balra|A Raymond James stadion]]
1994 augusztusában elhunyt Culverhouse, a fia pedig eladta a csődközelben lévő franchise-t Malcom Glazernek, aki az igazgatóságba beültette három fiát is. Építkezésbe kezdett mind a csapat, mind a stadion vonatkozásában. 1996-ban szerződtette Tony Dungy vezetőedzőt, egy új stadion építését pedig kiharcolt a városnál. A kiábrándító majd’ másfél évtizedes vesszőfutás után 1997 volt az első pozitív mutatót hozott szezon (10–6). Még a rájátszás első fordulóját is sikerrel vették, a Detroit Lionst verték 20–10-re. A csapat játékosai hosszú idő után év végi díjakat nyertek, de maga Dungy is az év edzője lett (Maxwell Award). Az általa kidolgozott, „Tampa 2” néven ismert védelmi rendszer kiválóan működött, és később elterjedt a többi csapatnál is. 1998-ban beköltözhettek a vadonatúj Raymond James stadionba, majd a következő szezontól folytatódott a jó szereplés. Négy éven keresztül bejutottak a rájátszásba, és az igények megnövekedését jelzi, hogy a 2001-ben elvesztett rájátszásmérkőzés miatt Dungyt leváltották, és a helyére Jon Grudent állították.