„Klasszikus mechanika” változatai közötti eltérés

 

== Alkalmazhatóság határa ==

A klasszikus mechanika törvényei szigorúan csak alacsony sebességek ([[fénysebesség]]hez képest) mellett érvényesek, a fénysebességgel összemérhető sebességek esetében a [[speciális relativitáselmélet]] eredményeit kell használni. Mikrorendszerek (atomok, molekulák szintje) estén pedig a [[kvantummechanika]] törvényei érvényesek.

 

== Részterületei ==

* [[Kinematika]] (mozgástan): feladata a testek mozgásának leírása;

* [[#Dinamika|Dinamika]] (erőtan): a testek mozgását okozó törvényszerűségeket vizsgálata;

 

== Kinematika ==

A kinematika a testek mozgásának leírásával foglalkozik, ehhez az [[Euklideszi geometria|Euklideszi geometriát]] használja.

 

=== Tömegpont fogalma ===

A jelenségek leírásakor, azok egyszerűsítése céljából, a valós testek matematikai absztrakciójaként pontszerű részecskéket, ún. tömegpontokat használunk. A [[tömegpont]] néhány fizikai mennyiséggel jellemezhető, ezek: helyvektor, tömeg, sebesség, gyorsulás. A valóságos testek mérete természetesen nem mindig elhanyagolható.

 

=== Pontszerű részecskék helyzete ===

Egy tömegpont helyzete megadható, egy, a térben rögzített ponthoz viszonyított helyzetével. Ezt a viszonyítási pontot gyakran [[origó (metszéspont)|origónak]] (O) nevezzük. A részecske helyzete tehát megadható az O pontból a tömegpontba húzott <math>\vec{r}</math> hely[[vektor]]ral. Ha a részecske mozog, akkor az <math>\vec{r}</math> vektor az idő függvényében változik.

A klasszikus mechanikában az idő vonatkoztatási rendszertől független, azaz koordináta-rendszer váltásakor értéke nem változik (abszolút) (ld. [[Galilei-transzformáció]]).

 

=== Sebesség ===

A sebesség az elmozdulás idő szerinti [[derivált]]ja:

 

 

=== Gyorsulás ===

[[Gyorsulás]]nak nevezzük a sebesség idő szerinti első deriváltját, amely megegyezik a hely szerinti második deriválttal.

 

 

== Dinamika ==

{{egyért2 szakasz|a klasszikus mechanika részterületéről|Dinamika (zene)}}

 

 

=== Tömeg ===

Az SI alapegysége, mértékegysége a kg. Kétféle tömeget különböztethetünk meg aszerint, hogy milyen kölcsönhatásban vesz részt a test:

* A súlyos tömeg jellemzi a test [[gravitáció]]s kölcsönhatásban való részvételének mértékét.

 

=== Lendület ===

Lendületnek, vagy impulzusnak nevezzük a tömeg és sebesség szorzatát:

<math>\vec{p}=m \vec{v} </math>.

 

=== Erő ===

[[Isaac Newton|Newton]] második törvénye (ld. [[Newton törvényei]]) egy test [[tömeg]]ét és [[sebesség]]ét egy vektormennyiséggel kapcsolja össze, amelyet [[erő]]nek nevezünk. Ha ''m'' a test tömege és ''F'' a testre ható erők eredője, akkor Newton második törvénye szerint:

 

 

=== Munka, energia ===

Ha egy test a rá ható erők hatására Δs [[elmozdulás]]t végez, akkor az [[erő]] a testen [[mechanikai munka|mechanikai munkát]] végez.

 

 

== Külső hivatkozások ==

{{Klasszikus mechanika}}

{{Fizika}}

 

{{Portál|fizika|}}