„Csesztve” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a polgármester |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
== Története ==
Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az [[neolitikum|újkőkor]]i [[lengyeli kultúra|lengyeli]] és a késő [[bronzkor]]i [[pilinyi kultúra]] emlékeit, illetve [[honfoglalás]] kori leletek is előkerültek.
A falu [[1423]]-ban a [[Hont vármegye]]i Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka volt; a török időkben, 1562-63-ban pedig Abdesszaid Ali hűbérbirtoka.▼
▲
[[1439]]-ben már Lossonczy László birtokában találjuk, akinek magvaszakadtával [[Garai László]] nyerte adományul.
Később a mohorai Vidfiek foglalták el a helység fele részét, Garai Jób itteni birtokait [[1476]]-ban [[Országh család (Guthi)|Guthi Országh]] Mihálynak adta. A másik rész [[1472]]-ben a Szobi család bírtoka volt. [[1498]]-ban Szobi Mihály itteni birtokait [[Werbőczy István]]nak adományozta. [[1552]]-ben már a török hódoltsághoz tartozott. [[1562]]-[[1563]]-ban Abdesszaid Ali török tiszt hűbérbirtoka volt. A [[török hódoltság]] alatt a falu lakossága nagyon megfogyatkozott, ezért a török kiűzése után [[szlovákok]]at is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az [[1700-as évek]] közepe táján az [[evangélikus]]ok a mai Fő utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak.
A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami [[1720]]-ban még önálló falu volt.▼
A [[17. század]]ban az esztergomi káptalan és a Barátnoky-család birtoka volt. Az [[1770]]. évi úrbéri rendezés alkalmával Maithényi Károly és az esztergomi káptalan voltak a helység földesurai.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.▼
[[1826]]-ban a helység egy részét az esztergomi káptalan, a másikat Maithényi Károly, a harmadikat Madách Imre bírta, aki itteni birtokait neje, Maithényi Anna révén szerezte.
▲[[1844]] decemberétől [[1853]] szeptemberéig Csesztvén élt [[Madách Imre]], az '''Ember tragédiája''' ítója, és munkáinak egy része is itt készült. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az [[1848-
A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik. Kertjében az [[1900]]-as évek elejének leírásai szerint egy ősrégi keresztelőkút is állt.
A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt.
▲A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami [[1720]]-ban még önálló falu volt.
=== Népcsoportok ===
49 ⟶ 56 sor:
* Római katolikus templom
== Jegyzetek, Források ==
{{források}}
* [[Borovszky Samu]]: Nógrád vármegye
== Külső hivatkozások ==
<!--* [ Csesztve Önkormányzatának honlapja]-->
57 ⟶ 64 sor:
* [http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Csesztve Csesztve a wiki.utikonyvem.hu oldalon]
* [http://www.palocok.com/Csesztve Csesztve az Ipoly-menti Palócok honlapján]
{{Nógrád megye helységei}}
| |||