„Poitiers-i csata (732)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RibotBOT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: sh:Bitka kod Poitiersa
Apró módosítás
1. sor:
{{coor title d|46.734691|É|0.500747|K|type:landmark_region:FR}}
{{egyért2|a 732-es csatáról|Poitiers-i csata (egyértelműsítő lap)}}
 
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Bataille de Poitiers.jpg|jobbra|bélyegkép|jobbra|250px|Martell Károly a Poitiers-i csatában]]
A '''Poitiers-i csata''' [[732]]-ben zajlott ütközet (nevezik néha tours-i csatának is), amely[[732]]. [[október 10.|október 10-én]] zajlott a [[Martell Károly]] vezette [[Frank Birodalom|frank]] csapatok és a [[Gallia|Galliába]] [[Andalúzia|Andalúziából]] betört [[mórok|mór]] seregek között zajlott le.
 
A [[százéves háború]] során, [[1356]]-ban egy másik csata is volt itt, melyet szintén így hívnak, ám az délebbre történt.
 
== Helyszíne ==
[[Poitiers]] [[Gallia]], a mai [[Franciaország]] közepén helyezkedik el, [[Tours]]tól kb. 100 [[km]]-re dél-nyugatra. A csata egész pontosan [[Montgame]] falu közelében lévő Moussais la Bataille nevű tanya helyén volt. Montgame falutól észak-nyugatra egy emlékművet létesítettek (46.734691, 0.500747), amely a csatamezőre néz.
 
== Története ==
A csata [[732]]. [[október 10.|október 10-én]] volt, de volt egy csata a [[százéves háború]] során is, melyet szintén így hívnak, ám délebbre történt.
 
A csata az [[európa]]i források szerint egy napig, az [[arabok|arab]] krónikák szerint két napig tartott. Azt követően került rá sor, hogy a mór seregek végig dúlták egész Dél-Galliát, kirabolták a [[templom]]okat, az útjukba került [[város]]okat. Egyes krónikák szerint fő céljuk a mesésen gazdag kincseket rejtő [[tours]]-i székesegyház kirablása volt, a korabeli [[Frank Birodalom]] egyik legfontosabb városának és egyházi központjának, [[püspök]]i székhelyének bevételét követően. A csatára a felek mintegy hat napos szembenállását követően került sor, mivel mindkét fél kivárt. Ez alatt csak kisebb csetepatékra került sor. A várakozás a [[Frank Birodalom|frank]] csapatoknak kedvezett, mert jobb volt az ellátásuk, s öltözetük is jobban védett a hideg időhöz nem szokott, a [[Spanyolország|spanyolf]]öldi Andalúziából érkezett mórokénál. (A mórok gyűjtőnév, mely a [[bagdad]]i kalifátusból észak-Afrikába került hódító [[arabok]]at, észak-afrikai [[berberek]]et és szintén észak-afrikai ([[Mali]], [[Mauritánia]]) fekete népeket takar. A [[szaracén]] megnevezés is tulajdonképpen megegyezik a mórral). A csatát végül az indította el, hogy elkezdődött a [[ramadan]].
 
18 ⟶ 19 sor:
A csata döntően hozzájárult ahhoz, hogy a [[mohamedán]]ok az ibériai hídfőállásukból nem tudtak [[Európa]] belseje felé tovább terjeszkedni. Ebben az időben mind a [[Frank Birodalom]], mint Észak-Itália erősen széttagolt volt, hiányzott az az egység, mely egy komolyabb [[mohamedán]] támadás elhárításához elegendő lett volna. Bár még évtizedekig voltak erődítményeik a [[Pireneusok]] északi oldalán is, alapvetően visszahúzódtak az [[Ibériai-félsziget]]re. Továbbá az első évezred utolsó századaiban még erősebb támadásokat intéztek, de ekkor sem teljesen tudták uralmuk alá hajtani az egész félszigetet, [[Galícia]], "Észak-[[Portugália]]" és [[Asztúria]] ([[Leon]]), [[Navarra]] hegyes vidékei ellenálltak, s megőrizték függetlenségüket.
 
A csata következtében [[Martell Károly]] hatalmas tekintélyt nyert az országban.<ref>{{cite book | author = Georges Duby (szerk.) | title = Franciaország története I. | publisher = Osiris Kiadó | location = Budapest | year = 2005 | id = ISBN 963-389-756-4 | pages = 202 }}</ref>
 
== Források és jegyzetekJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references/>
 
{{portál|középkor|}}
 
[[Kategória:Franciaország csatái]]