„Iván (település)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a polgármester
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok nagykötőjelesítése, szóközirtás a nagykötőjel és a zárójel között, egyedülálló évszámok pont nélkül (kézi botszerkesztés)
46. sor:
A lakosság idősebb rétege földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, a fiatalabbak a közeli városok ipari üzemeiben dolgoznak. A faluban a munkalehetőségek hiánya a lakosság számának csökkenését eredményezte. Az [[1960-as évek]]ben épült az óvoda, felújították a TÜZÉP-telepet, portalanított utakat, járdákat, ravatalozót építettek. Az [[1970]]-es években készült el a gyógyszertár, az áruház, a vízmű, a takarékszövetkezet, a kultúrház és a szolgálati lakások. Az [[1980-as évek]]ben négytantermes általános iskola épült tornateremmel, öregek napközi otthona, postahivatal, fogorvosi rendelő szolgálati lakással. Van a faluban orvosi rendelő, védőnő, állatorvos, több bolt és vendéglő.
[[1981]]-ben volt az Önkéntes Tűzoltó Egyesület megalakulásának 100 éves évfordulójára. Az Árpád utca 11. számú ház falán tábla jelzi, hogy ott született Pintér Gizella, az 1956-os [[mosonmagyaróvári sortűz]] egyik áldozata.
[[Iványi-Grünwald Béla]] ([[1867]]-[[1940]]) festőművész kibérelte az Ivánhoz tartozó egykori Visztamajort, és számos képét ott festette. Ivánban volt plébános Rozmán Sándor ([[1900]]-[[1953]]) kerületi hitoktatási felügyelő, halálát a brutális rendőri bántalmazás utáni vesebetegség okozta. Bindes Ferenc ([[1934]]-) hittankönyvíró Németh J. László iváni tanárral együtt pedig a „Ha engem üldöztek…” című kötet szerzője.
Élő népszokás a lucázás, a betlehemezés és Mikuláskor a korbácsolás. [[Nagypéntek]] a falu fogadott ünnepe az [[1882]]. évi nagypénteki tűzvész emlékére.