„Teleki József (kormányzó)” változatai közötti eltérés

Teleki László septemvirhétszemélynök és Teleki Mária grófnőnek fia. Tanulmányait a [[Református kollégium (Kolozsvár)|kolozsvári református főiskolán]], majd 1806-tól a pesti egyetemen folytatta. A jogi tanulmányok bevégzése után két évig Pest vármegyénél volt törvényes gyakorlaton mint aljegyző, 1810-ben a [[buda]]i helytartótanácsnál gyakornokoskodott fogalmazóként. 1812-ben külföldi tanulmányútra indult. Először a [[göttingen]]i egyetemen tanult két évig, utána beutazta [[Németország]]ot, [[Hollandia|Hollandiát]], [[Svájc]]it és [[Olaszország|Itália]] északi részét. 1815-ben visszatérve, ismét elfoglalta hivatalos helyét és most már gyorsan emelkedett a renglétrán: 1818-ban királyi helytartósági titoknok, 1824-ben a királyi tábla bárója és bírája lett, [[1827]]-ben [[Csanád vármegye]]i főispán és a rendszeres munkálatok kidolgozására kinevezett országos bizottság tagja, [[1830]]-ban [[Szabolcs vármegye]]i főispán, [[1832]]-ben a [[bécs]]i magyar udvari kancellária előadó tanácsosa lett.

Teleki mindent összevéve Akadémiánk legnagyobb alapítója és jótevője nemcsak szellemi, de anyagi tekintetben is. Az alapítók sorában: 1826-ban Teleki és testvérei [[1827. évi XII. törvény|{{formatnum:10000}} koronával]], Teleki maga 1855-ben {{formatnum:98240}} koronával van bejegyezve. Családjával együtt 24 000 kötetre menő könyvtárát adta a még akkor segédeszközök nélkül levő szegény Akadémiának és ezzel vetette meg az akadémiai nagy könyvtár alapját, melyhez azután a Kresznerics-féle kézirat- és éremgyűjteményt és a ritkaságokban dús Veszerle-féle gyűjteményét is csatolta és ebben három Corvin-codexet, melyek közt van Carbo Lajos ekkorig ismeretlen műve: ''De laudibus Regis Mathiae''. (A [[PéczelyPéczeli József]] komáromi református lelkész és író halála után [[A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára|Akadémiai Könyvtár]] alapját is megvette). 5000 forintot alapított könyvtárnoki hivatal létesítésére és 2000 forintot az éremtár növelésére. Végül pedig végintézkedésében saját kézi könyvtárát és a ''Hunyadiak kora'' című 12 kötetes nagy művét, a megjelent kötetek 1000 példányának egész jövedelmét, mintegy 25 000 forintot, a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta történeti célra, hogy t. i.: a bejövendő pénz tőkésíttetvén, annak felerésze után a kamatok egyhatoda az Akadémia alaptőkéjéhez csatoltassék, a többi öt hatoda a könyvtár növelésére fordítassék, fele pedig a történettudományi osztály rendelkezésére bocsáttassék.