„Olvasás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: en:Reading (process) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
Nyolc területre szűkíthetjük az agy azon részeit, melyek részt vesznek az olvasásban. A szögletes tekervény a vizuális és fonológiai információt integrálja, a [[Broca-terület]] a beszédprodukcióért felelős, a Wernicke terület s nyelvi anyag megértését segíti elő, a hallóközpont az auditív- a látóközpont a vizuális információkat dolgozza fel, az elsődleges és másodlagos mozgató központ és a [[kérgestest]] vesz még részt az olvasási folyamatban.
Nyelvészeti szempontból az olvasás a nyelvi jelentés megalkotásának képessége. Ez két fontos készségen alapul az egyik a dekódolás, a másik a nyelvi megértés. Mindkettő egyformán fontos és összetett, melyek támaszkodnak egymásra, csak együtt működik megfelelően az olvasási folyamat.<ref name="DRTL 2002">Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Budapest: Pedellus Tankönyvkiadó, 2002.</ref>
Szociológiai szempontból az olvasás olyan sajátos jelenség, mely emberi magatartástól és az irodalomtól is függetlenül értelemezhető. Az úgynevezett olvasásszociológia azt vizsgálta és vizsgálja jelenleg is, hogy milyen hatással van az emberre az olvasás illetve fordítva, hogyan befolyásolják a választott olvasmányokat az ember környezetében zajló változások. Folyamatosan végzik a különböző felméréseket világszerte a témában, talán a legismertebb a [[PISA mérés]], melyet három évente végeznek el több mint negyven országban, minden évben más- más témát vizsgálnak.<ref>[Gereben Ferenc: Olvasás és társadalom. Budapest: OSZK KMK, 1992.]</ref>
== Az olvasás kezdetei ==
Ismeretesek már korai források is a betűfelismerés tanításáról, a zsidó gyermekeket a szobatisztaságra szoktatással egy időben a héber betűk felismerésére is megtanították. A nagy tudósok, [[Marcus Tullius Cicero|Ciceró]], [[Empedoklész]], [[Arisztotelész]] és később [[Galénosz]] különfajta elméleteket alkottak, hogy megmagyarázzák az olvasási folyamatot. Az újkorban már számos felmérés készült ebben a témakörben, megfigyelték hogy számos gyermek korai olvasóként, már az iskolába kerülés előtt tudott olvasni. Az ilyen esetekben általában spontán tanulásról van szó, szülői beavatkozás nélkül, de történtek sikeres kísérletek is (Steinberg és Steinberg) a korai olvasástanításra.<ref name="DRTL 2002" />
==Az olvasás típusai==
Többféle típusú olvasás létezik, mely függ az egyén háttértudásától, az olvasót szövegtől, a környezeti feltételektől többek között. Ezek szerint megkülönböztetünk nyolc különböző típust:
− Maga az olvasáselsajátítás az tevékenység, melynek során birtokba veszi a gyermek az olvasás képességét, ez a folyamat az első osztályban kezdődik és szerves része marad az alsó tagozatos tananyagnak, időbe telik a készségszintű olvasás kialakulása. Meséken, könnyel olvasható elbeszéléseken keresztül tanulnak olvasni a diákok, régebben vallásos szövegeket, a Bibliát használták erre a célra.
− Az olvasástanulás ideje alatt már egy másik típussal is találkozik a diák, az ismeretközlő szövegek nagyobb odafigyelést igényelnek, megjelennek a szakkifejezések, összetett mondatok. Az itt szerzett ismeretek képezik a számonkérések alapját.
− Az ismeretszerző olvasás egy adott témában való elmélyedést jelent. Ennek nem elsősorban a tanulmányokhoz kapcsolódó olvasás, hanem az olvasó egyéni kíváncsiságának kielégítése.
− A funkcionális olvasás a mindennapi életben használt olvasási forma, azaz a leggyakoribb. Például ezt tesszük mikor használati utasítást olvasunk, térképen keresünk valamit.
− Szórakoztató célú olvasás során kedvtelésből, pusztán saját szórakoztatásunkra olvasunk.
− Az áttekintő olvasás során csak a szöveg lényegére vagyunk kíváncsiak, ezért nem olvasunk el minden szót, csak bizonyos kifejezéseket ragadun ki a szövegből.
− A korrektúraolvasás nagy figyelmet igény, ilyenkor a szöveg betűhibáira koncentrálunk. Lelassul az olvasás többször elolvasunk egy mondatot, szót a pontosabb megértés érdekében.
− Javító olvasáskor a szövegre figyelünk, megpróbáljuk a stilisztikai helyeírási hibákat megkeresni és kijavítani. <ref>[Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Budapest: Pedellus Tankönyvkiadó, 2002.]</ref>
== Felhasznált irodalom ==
| |||