„Könyvtárközi kölcsönzés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első [[posta]]i úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az [[Ausztria|osztrák kormány]] 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. [[Poroszország]]ban pedig 1893-ban megszületett a [[Berlin|berlini]] Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.
Az [[első világháború]] után a könyvtárközi kölcsönzés területén elsősorban a német és az angol könyvtárak játszottak vezető szerepet. Igen hatékony belföldi kölcsönzési rendszert építettek ki, melyet később kiterjesztettek nemzetközi viszonylatokra is. 1934-ben a világ harminc országának könyvtárai összesen 11.450 kötetet kölcsönöztek a 38 országba. A könyvtárközi kölcsönzés ellenőrzését egy, az [http://www.ifla.org/ IFLA] által szponzorált szervezet vállalta fel. A szervezet 1935-ös második kongresszusán megszületett a könyvtárközi kölcsönzés első nemzetközi szintű szabályzata. A szabályozás folyamatosan bővül a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően.<ref name="mek.niif.hu"
Az [http://www.ifla.org/ IFLA] közgyűlés 1974-es határozattervezete a [[publikáció]]k egyetemes hozzáférhetőségének programjáról (UAP = Universal Availability of Publications)meghatározta, hogy a könyvtárak közötti forrásmegosztás előfeltétele, hogy bármely pontról vagy legalább bármely részt vevő könyvtárból lehetőség nyíljék az információkhoz, illetve a dokumentumokhoz való hozzáférésre.<ref>Könyvtárosok kézikönyve 3. köt. (2003) p. 347.</ref>
| |||