„Algráfia” változatai közötti eltérés

▲[[Görög nyelv|Görög]] eredetű szó, [[alumínium]]nyomás, aluminográfia változatokban is használják.

▲A síknyomtatás egyik fajtája, azonban a [[könyvnyomtatás|nyomtatás]] nem kőről vagy [[cink]]ről, hanem vékony, könnyen kezelhető alumíniumlemezről történik. A [[mainz]]i Joseph Scholtz [[1892]]-ben találta fel. A feltaláló külön rotációs gépet is szerkesztett az alumíniumlapokról való nyomtatáshoz, ami [[egy]] [[óra (időegység)|óra]] alatt több ezer példány sokszorosítását tette lehetővé. Az alumíniumlemezt használatba vétel előtt terpentinolajos lemosással zsírtalanítják, azután [[víz]]ben oldhatatlan, vastag alumíniumsós réteget állítanak elő rajta, ami Scholtz eredeti eljárása szerint így készül: először [[foszfor]]sav vagy [[fluor]]sav [[oldat|oldatával]] többször megnedvesítik a lemezt. A keletkező [[só]]réteget mosogatni kell, hogy a felesleges [[sav]]részeket eltávolítsák, és amit nem sikerül kimosni, azt timsóoldattal közömbösítik. Ekkor megszárítják a lemezt, és átnyomják rá a [[illusztráció|rajzot]], majd [[25 (szám)|25]] [[gramm]] [[csersav]], [[8 (szám)|8]] gramm foszforsav, 130 gramm gumiarábikum, és 837 gramm víz keverékével vékonyan bevonják. Ekkor lehet a lemezről nyomtatni. Az alumíniumlemezen tollal, krétával is dolgozhatott a nyomdász, de vigyáznia kellett, nehogy ráleheljen a rajz felületére. Ezért a nyomdászok kis kartonlapocskát tartottak a szájuk elé.