Wikipédia

„Adaptáció” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ml:അനുകൂലനം
Lizpasztor (vitalap | szerkesztései)
21 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Kétféle adaptációról beszélhetünk. Egyrészt az egyedek alkalmazkodhatnak, adaptálódhatnak környezetük megváltozásához. Ez az egyedi adaptáció. A kutyák például lihegéssel és nyelvlógatással alkalmazkodnak a hőséghez, míg mi, hasonló körülmények között izzadunk. Adaptációnak nevezzük azt az evolúciós folyamatot is, amikor egy-egy populációban egyes öröklődő tulajdonságok, illetve az őket meghatározó allélok gyakorisága generációról-generációra következetesen növekszik, más öröklődő tulajdonságok rovására. A folyamat eredményeként a populációra vagy az egész fajra jellemzővé váló tulajdonságot magát is adaptációnak nevezzük. Amikor egy ilyen evolúciós folyamatot adaptációnak nevezünk, mindig azonosítjuk a tulajdonság terjedéséért felelős, a különböző tulajdonságú egyedek közt szelektáló környezeti tényezőket. Például, a ''Bistun betularia'', szürkepettyes araszoló lepkék sötét változatai generációról-generációra, fokozatosan terjedtek el angliai populációkban a világos változatok rovására, amiért végső soron az iparosodással járó koromszennyezés volt felelős. A szelektáló tényezők a lepkéket fogyasztó madarak voltak, a szelekció irányát pedig a fák kérgének színe határozta meg. Ezt az ''adaptációs hipotézist'' alátámasztja, hogy a korom szennyezés csökkenésével a folyamat a múlt század második felében megfordult, és a sötét változatok kezdtek visszaszorulni a világosakkal szemben. Röviden mondva, a lepkék sötét színváltozata tehát adaptáció a fák kérgének sötét színéhez. Az adaptációs folyamat abban különbözik a genetikai sodródás folyamatától, hogy a populáció összetételének változása egyértelműen valamilyen környezeti tényezőhöz, feltételhez köthető, míg a "genetikai sodródás" egyetlen oka a populációk véges mérete.
Az [[evolúció]] során azt a folyamatot nevezzük '''adaptációnak''', magyarul '''alkalmazkodásnak''', melynek során bizonyos tulajdonságokat hordozó [[élőlény]]ek növelik a [[populáció]]beli arányukat más, alternatív tulajdonságokat mutató fajtársaik kárára.
 
Adaptáció tehát akkor zajlik, ha azegy adottegyedi jellemző, tulajdonságjelleg: ▼
== Adaptáció-fogalom az evolúcióbiológiában ==
* 1. genetikai háttere variábilis (alternatív allélok léte), azaz van öröklődő változatosság;▼
▲Adaptáció akkor zajlik, ha az adott tulajdonság:
* 32. az egyik fenotípusöröklődő változat az adott környezetben jobban működik, mint a másik;▼
▲* 1. genetikai háttere variábilis (alternatív allélok léte);
* 43. és ezért a jobban működő fenotípust meghatározó allélallélok növelinövelik gyakoriságátgyakoriságukat a generáció-váltások során. ▼
* 2. ehhez (legalább részben) egy fenotipikus variabilitás is párosul (alternatív [[fenotípus]]ok léte);
 
▲* 3. az egyik fenotípus az adott környezetben jobban működik, mint a másik;
Visszatérve a szürkepettyes araszoló és az ipari melanizmus példájához, a sötét színű lepkék "jobban működnek", a sötét fák kérgén, mint a világos színűek, mert jobban beolvadnak a háttérbe, nehezebb észrevenni őket.
▲* 4. és ezért a jobban működő fenotípust meghatározó allél növeli gyakoriságát a generáció-váltások során.
A tulajdonság mai funkciója nem feltétlenül azonos azzal a funkcióval, ami a múltban a tulajdonság adaptív megjelenéséhezelterjedéséhez vezetett. Így pl. a madarak nem tudnának repülni a tollazat nélkül, noha valószínűleg a tollazat eredetileg a fejlett hőszigetelést biztosító adaptációként jött létre. A hőszigetelés szempontjából adaptív tollazat léte viszont másodlagosan lehetővé tette, hogy annak egyes részei (különösen az evező- és farktollak) aerodinamikai szempontból optimális alakot nyerjenek, ami viszont már a repülő életmódhoz való adaptáció. ▼
Könnyen belátható, hogy az adaptáció nem lehet tökéletes. Részben azért nem, mert:
* 1. a [[szelekció]] a múltbeli környezethez adaptálta a jelenben élő lényeket;
* 2. az adaptáció csak a működőképes változatok fejlődési során keresztül vezethet újabb, megváltozott tulajdonságokhoz;
* 3. egyes tulajdonságok csak más tulajdonságokkal kapcsoltan változhatnak meg.
 
Ilyen és más megvalósulási korlátok miatt nem minden tulajdonság létezik, ami adaptív lehetne. Fordítva is igaz, nem minden létező tulajdonság adaptív. Nem adaptív pl. a férfiak mellbimbója, aminek semmilyen biológiai funkciója sincsen.
 
▲A tulajdonság mai funkciója nem feltétlenül azonos azzal a funkcióval, ami a múltban a tulajdonság adaptív megjelenéséhez vezetett. Így pl. a madarak nem tudnának repülni a tollazat nélkül, noha a tollazat eredetileg a fejlett hőszigetelést biztosító adaptációként jött létre. A hőszigetelés szempontjából adaptív tollazat léte viszont másodlagosan lehetővé tette, hogy annak egyes részei (különösen az evező- és farktollak) aerodinamikai szempontból optimális alakot nyerjenek, ami viszont már a repülő életmódhoz való adaptáció.
 
[[Fájl:Apus apus 01.jpg|thumb|right|200px|A madarak képtelenek tollak nélkül repülni, de a tollazat ősileg mégsem a repülés kialakulását szolgáló adaptáció.]]
 
Minden egyedekre jellemző, öröklődő tulajdonság adaptációs eredete felvethető, csak sokszor nincs értelme. Amennyiben egy viselkedési elem, viselkedésre való hajlam, fiziológiai jellemző populációbeli változatosságának van öröklődő komponense, akkor szelektálható valamelyik változat. Például a széncinegék szelektálhatóak arra, hogy milyen "bátrak" egy új környezetben, vagyis, hogy sztenderd körülmények között milyen gyorsan derítenek fel egy számukra új környezetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetben valamilyen tényező következetesen a széncinegék "bátorságra" szelektál. Az adaptációs hipotéziseket sokféle módon kell vizsgálni ahhoz, hogy végül tényként fogadhassuk el őket.
A fenti vázlatos leírás az egyedek szintjén zajló adaptációra vonatkozik, de a szelekció több lehetséges szintjét elfogadva génszintű, sejtszintű, csoportszintű stb. adaptációs folyamatok is megfogalmazhatók.
 
 
== Adaptáció-fogalom az evolúciós pszichológiában ==
AzA fentiekkel összhangban az [[evolúciós pszichológia]] művelőinekadaptáció adaptáció-fogalma ettőlúgy kissé eltér. Ők nem annyira a [[szervezet (biológia)|szervezet]]értelmezhető, az individuum tulajdonságának, mint inkább a szelekció által létre­hozott specifikus szerveződések, "tervek" tulajdonságának tekintik az adaptációt. Értel­mezésük szerint példáulhogy az emberi [[evolúció]] során olyan öröklődő kognitív képességek és tanulási programok jöttekterjedtek létreel szelekciós folyamatok révén, amelyek adaptív válaszokatválaszok adtak az eredetia környezetben felmerülő tartós, rendszeresen visszatérő kihívásokra és problémákra.
 
== Forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Adaptáció”