„Olvasás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
22. sor:
Többféle típusú olvasás létezik, mely függ az egyén háttértudásától, az olvasót szövegtől, a környezeti feltételektől többek között. Ezek szerint megkülönböztetünk nyolc különböző típust:
− Maga az olvasáselsajátítás az tevékenység, melynek során birtokba veszi a gyermek az olvasás képességét, ez a folyamat az első osztályban kezdődik és szerves része marad az alsó tagozatos tananyagnak, időbe telik a készségszintű olvasás kialakulása. Meséken, könnyel olvasható elbeszéléseken keresztül tanulnak olvasni a diákok, régebben vallásos szövegeket, a Bibliát használták erre a célra.
− Az olvasástanulás ideje alatt már egy másik típussal is találkozik a diák, az ismeretközlő szövegek nagyobb odafigyelést igényelnek, megjelennek a szakkifejezések, összetett mondatok. Az itt szerzett ismeretek képezik a számonkérések alapját.
− Az ismeretszerző olvasás egy adott témában való elmélyedést jelent. Ennek nem elsősorban a tanulmányokhoz kapcsolódó olvasás, hanem az olvasó egyéni kíváncsiságának kielégítése.
− A funkcionális olvasás a mindennapi életben használt olvasási forma, azaz a leggyakoribb. Például ezt tesszük mikor használati utasítást olvasunk, térképen keresünk valamit.
− Szórakoztató célú olvasás során kedvtelésből, pusztán saját szórakoztatásunkra olvasunk.
− Az áttekintő olvasás során csak a szöveg lényegére vagyunk kíváncsiak, ezért nem olvasunk el minden szót, csak bizonyos kifejezéseket ragadun ki a szövegből.
− A korrektúraolvasás nagy figyelmet igény, ilyenkor a szöveg betűhibáira koncentrálunk. Lelassul az olvasás többször elolvasunk egy mondatot, szót a pontosabb megértés érdekében.
− Javító olvasáskor a szövegre figyelünk, megpróbáljuk a stilisztikai helyeírási hibákat megkeresni és kijavítani. <ref>[Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Budapest: Pedellus Tankönyvkiadó, 2002.]</ref>
|