„Aszparuh bolgár kán” változatai közötti eltérés

Aszparuht {{szám|20000600000}}–{{szám|30000800000}} [[bolgár-törökök|bolgár-török]] követte.<ref>[http://www.promacedonia.org/vz1a/vz1a_b1_1.html Васил Н. Златарски. История на Първото българско Царство. Епоха на хуно-българското надмощие с. 188.]</ref><ref>Ал. Бурмов, Създаване на Българската дъжава с. 132.</ref><ref>[http://www.promacedonia.org/da/da_3_2.htm Образуване на българската народност. Димитър Ангелов (Издателство Наука и изкуство, “Векове”, София 1971)с. 203—204.]</ref> Átkelt a [[Duna-delta|Duna-deltán]], s míg [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] fővárosát, [[Konstantinápoly]]t az [[arabok|arab]] [[I. Marván]] [[kalifa]] ostromolta (674–678), ő népével közösen [[Besszarábia]] déli, [[Dobrudzsa]] északi részén az Ongulnak nevezett területen letelepedett. Mikor véget ért Konstantinápoly arab ostroma, 680-ban [[IV. Konstantin bizánci császár|IV. Konstantin]] [[bizánci császárok listája|bizánci császár]] a bolgár-törökök valamint szláv szövetségeseik ellen vonult, és ellenségeit arra kényszerítette, hogy egy megerősített táborban keressenek maguknak védelmet. Hogy gyengélkedését meg tudják gyógyítani, le kellett mondania a hadsereg vezetői pozíciójáról, ám ez demoralizálta a seregeket, s olyan hírek keltek szárnyra, melyek szerint a császár el is hajózott a katonáktól. Mivel a bizánci sereg egyes részei elkezdték elhagyni a területet, a bolgár-törökök és szövetségeseik áttörték a blokádot, s az [[ongali csata|ongali csatánál]] megfutamították ellenségüket. Ezután a Duna-deltától gyorsan megközelítette a [[Balkán-hegység|Balkán]] hegyvonulatait.