Wikipédia

„1348-as friuli földrengés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
27. sor:
| szöveg pozíciója =
}}
Az '''1348-as friuli földrengés''' [[január 25.|január 25]]-én korakéső délután tört ki,{{refhely|Hammerl 1994}}{{refhely|Rohr 2002|21. o.}} és mintegy két percig tartott.{{refhely|Rohr 2002|20. o.}} Epicentruma a mai [[Friuli–Venezia Giulia]] ([[Olaszország]]) és [[Karintia]] ([[Ausztria]]) tartományok határa mentén lehetett.{{refhely|Tóth et al. 2002|19. o.}} (Más, korábbi feltevések szerint a karintiai [[Villach]] város közelében.){{refhely|Hammerl 1994}} Pusztítása a Keleti-[[Alpok]]ra és az [[Appennin-félsziget]]re terjedt ki (egészen [[Nápoly]]ig);{{refhely|Kreis 2000}} s mintegy 5-10 ezer halálos áldozatot követelt.{{refhely|Hammerl 1994}} A korabeli feljegyzések tanúsága szerint a földrengés az Észak-Itáliát ugyanekkor elérő{{jegyzet|[[Pisa]] – január közepe, [[Lucca]] – február, [[Firenze]] – március.}}{{refhely|Benedictow 2004|92., 94. o.}} [[fekete halál]]lal összekapcsolódva [[apokalipszis|apokaliptikus]] hangulatot keltett.{{refhely|Rohr 2003}}
 
==A földrengés==
35. sor:
 
==Károk és áldozatok==
Hammerl szerint a károk mértéke a [[MercaliMercalli-skála|MercaliMercalli-skálán]] IX-es vagy X-es besorolást kapott volna.{{refhely|Rohr 2002|19.}}
 
A földrengés nyomában a [[Dobratsch]] (más néven Villachi Alpok) hegyoldalaiban kőomlások és földcsuszamlások keletkeztek, amelyek többek mellett Villach városát is elérték.{{refhely|Rohr 2003}} A legnagyobb, Ch. Bonnard által {{szám|30|millió|m3}}-esnek becsült hegyomlás Arnoldstein és Villach között{{refhely|Rohr 2002|20. o.}} eltorlaszolta a [[Gail]] folyó {{szám|2.5|km}} széles völgyét.{{refhely|Bonnard 2006}} A természetes gát mögött a folyó a hegyomlástól megmenekült településeket elöntötte, majd az akadályt hamarosan legyőző víz a völgy alsóbb részein is pusztított.{{refhely|Rohr 2002|20. o.}}{{refhely|Bonnard 2006}}
48. sor:
Hammerl 200 korabeli dokumentumot tanulmányozott át, amelyből 110 említi az 1348-as földrengést.{{refhely|Hammerl 1994}}
 
Villachtól északra csupán kilenc forrás írja le magát a földrengést, a katasztrófa híre azonban [[Nyugat-Európa|Nyugat]]- és [[Közép-Európa]] jó részét bejárta, olyan távoli városokba is eljutott, mint [[Lübeck]], [[Gdańsk]] és [[Krakkó]].{{jegyzet|Hammerl megjegyzi, hogy a forrásokat korábban feldolgozók nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy a dokumentumok magát a földrengést írják-e le, vagy csupán annak a hírét közlik, ezért helytelenül azt állítják, hogy a rengést a [[balti-tenger]]i kikötőben, Lübeckben is érezni lehetett.}} Az Alpoktól északra a források túlnyomó része [[kolostor]]okban készült, a hír tehát a szerzetesrendek (főként a [[bencések]] és a [[ciszterciek]]) kapcsolati hálóin keresztül terjedhetett. (A bencések arnoldsteini kolostorát ért károkról utazó szerzetesek számolhattak be, a ciszterci intézményekbe – pl. a gdanskigdański [[oliwai apátság]]ba – pedig az ekkortájt [[Franciaország]]ban tanácskozásra összegyűlt [[apát]]ok vihették a hírt.){{refhely|Hammerl 1994}}
 
Villachtól délre a földrengéssel inkább világi forrásokban találkozni. Itáliát a hír főleg kereskedők száján járhatta be.{{refhely|Hammerl 1994}}
56. sor:
{{idézet2|A földrengés olyan heves volt, hogy Villachot elpusztította, az erőd falai, a kolostor és a templom(ok), [valamint] tizenegy [lőrések közötti] falszakasz kivételével minden fal és torony összeomlott. A város közepén a föld meghasadt, és kéntől bűzlő víz tört a felszínre, majd visszafolyt a mélybe. Krajnában és Karintiában elpusztult Kellerberg vára, az arnoldsteini kolostor és további harminchat erődítmény. Földcsuszamlások voltak, és az általuk feltartóztatott víz tíz négyzetmérföldnél is nagyobb területet öntött el. A földrengés [ti. az utórengések] nyolc napig tartottak, és olyan mély repedéseket hoztak létre, amelyekben egy ember övmagasságig eltűnt.}}
 
A kereskedők négy társukat vesztették el a katasztrófa során.{{refhely|Hammerl 1994}} (A kellerbergi, arnoldsteini és villachi pusztítást a ''Chronicon Anonymi Leobiensis'' is említi; [[Udine|Udinéról]] három forrás szól, [[Aquileia|Aquileiáról]], Velencéről és [[Padova|Páduáról]] pedig egyaránt négy.){{refhely|Hammerl 1994}}
 
Egy másik értékes forrás „néhány szavahihető firenzei kereskedő” 1348 februári{{refhely|Rohr 2002|21. o.}} levelének másolata, amelyet Giovanni és Matteo Villani krónikája őrzött meg.{{jegyzet|Giovanni 1348-ban a pestis áldozata lett, ezután fivére, Matteo folytatta munkáját.}} Az észak felé tartó firenzeiek az egyik Alpokon át vivő [[kereskedelmi út]] mentén látottakról és hallottakról számolnak be, levelükből számos település (Sacile, San Daniele, Ragogna, Gemona, Venzone, Tolmezzo, Wasserleonburg, Federaun, Villach, Arnoldstein, Ossiach és Feldkirchen) állapotáról képet kaphatunk. Ők maguk Udinében vészelték át a földrengést, ahol a bankárok a világvége közeledtétől tartva nyolc napig elengedték adósaik kamatjait.{{refhely|Rohr 2002|21. o.}} A kereskedők és G. Villani szintén isteni jelnek, az Utolsó Ítélet hírhozójának láttták a katasztrófát.{{refhely|Hammerl 1994}}
 
Fontos információkat tartalmaz a trenti Giovanni de Parma beszámolója:{{refhely|Hammerl 1994}}
 
{{idézet2|Tudja meg mindenki, aki hallani kívánja, hogy az Urunk születése utáni 1348. évben január 25-én, vagyis Szent Pál apostol megtérésének napján vecsernye ideje körül előbb egy jelentéktelen, majd utána jóformán szünet nélkül egy másik földrengés történt, amely olyan erősségű volt, hogy a S. Maria harangtornya a lökések hatására ide-oda hajlott, olyannyira, hogy harangjai is megszólaltak, a keresztelő medencékből pedig kiloccsant a szenteltvíz. A földrengés oly sokáig tartott, hogy akár három Miatyánkot és három Üdvözlégyet is el lehetett volna mondani lassan.}}
 
[[Francesco Petrarca]] az esemény után húsz évvel így emlékezett vissza Guido Sette genovai érseknek írt levelében:{{refhely|Hammerl 1994}}{{refhely|Rohr 2002|21. o.}}
 
{{idézet2|…alkonyat felé járt az idő, amikor Itália és Germánia nagy részén oly félelmetes rengés kezdődött, hogy az ilyesmiről mit sem tudók közül sokan úgy vélték, közeledik a világ vége. Én veronai könyvtáramban ültem akkor, és bár az efféle dolgok nem voltak teljesen ismeretlenek számomra, a váratlan, új történések jócskán zavarba ejtettek. A padló remegett a talpam alatt, s amikor a könyvek minden oldalon egymásnak ütődtek és potyogni kezdtek, megijedtem, és kisiettem a szobából, és láttam a szolgákat és hamarosan másokat is riadtan összevissza rohangászni. Arcaik halálos sápadtak voltak.}}
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/1348-as_friuli_földrengés”