„Pleven-terv” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: bg:План Плеван
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Pleven-terv''' az eredeti hat [[Európai Gazdasági Közösség|EGK]]-ország integrált védelmi együttműködésére vonatkozó első terv, amelyet arról a francia miniszterelnökről neveztek el, aki először javasolta 1950-ben.
 
== Előzményei ==
 
1950 augusztusára formát öltöttek az [[Európai Szén- és Acélközösség]] intézményei. [[Jean Monnet]]-hoz júniusban – nem sokkal a Schuman-konferencia kezdete után – jutott el a hír, hogy [[Észak-Korea]] támadást indított [[Dél-Korea]] ellen. A kettéosztott Korea és a kettéosztott [[Németország]] közötti párhuzam gyakran okozott az európai politikusoknak álmatlan éjszakákat. [[Konrad Adenauer]] német kancellár meg volt róla győződve, hogy [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]nak ugyanaz a terve Németországgal, mint Koreával. Amerika viszont csak azzal a feltétellel járult hozzá Nyugat-Európa védelméhez, hogy az európaiak maguk is megfelelő erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében. Ez pedig lehetetlen volt a német hadsereg nélkül. Emiatt vált szükségessé egy közös európai haderő terve, melyet felkarolójáról '''Pleven-terv'''nek neveztek el.
 
Amerika utasította a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] tagországait, hogy 1950. augusztus 5-ig jelezzék, mekkora hadsereget tudnának felállítani. Augusztus 11-én az [[Európa Tanács]] tanácsadó testülete, melynek elnöke [[Winston Churchill]] volt, egy egységes Európai Hadsereg azonnali létrehozását javasolta egy közös európai védelmi miniszter fennhatósága alatt. Az amerikai elképzelés az volt, hogy Németország állítson fel egy tíz hadosztályból álló haderőt, amelyet bevonnának a közös Európai Hadseregbe. Szeptemberre kikristályosodott az amerikaiak álláspontja is: csak akkor hajlandóak további csapatokat küldeni Európába, ha az európaiak felállítanak hatvan hadosztályt, melyből tízet Németországnak kell adnia: meg kell adni Németországnak a módot arra, hogy megvédje magát.
 
Németország és [[Franciaország]] kerek perec elutasította a javaslatot. [[Jean Monnet]] viszont meg volt róla győződve, hogy az újrafegyverkezést közösen és egységesen kell véghezvinni, nem országonként. Szerinte nem annyira anyagi, mint politikai összefogásra lenne szükség. Monnet jelezte Plevennek, hogy három lehetőség maradt: semmit sem csinálni; támogatni a német újrafegyverkezést; vagy kiterjeszteni a Schuman-tervet a hadügyekre is. Nem nagyon lehetett válogatni. Szeptember végére eldöntötték, hogy Franciaországnak a Schuman-tervhez hasonló védelmi közösség javaslatával kell előállnia, ami „Németországot Európához csatolja egy kibővített Schuman-terv segítségével”.<ref>Jean Monnet: Mémoires. Librairie Arthème Fayard, Paris, 1976. 503-504. o.</ref>
13. sor:
Monnet és kis csapata azonnal nekiállt az európai védelmi terv kidolgozásának. A tervet ez esetben nem Monnet találta ki, hiszen az már a levegőben lógott, de ő volt az, aki magáévá tette a gondolatot, és formába öntötte azt a párizsi kormány számára. Ezek után minden erejével azon volt, hogy elfogadtassa a tervet a parlamenttel is. Nem volt könnyű dolga, mert senki sem lelkesedett az ötletért. [[René Pleven]] francia miniszterelnök később azt írta, hogy „a körülmények hozták úgy, hogy ilyen korán kellett előhozakodnunk az Európai Hadsereggel: még nem érett meg az elképzelés”.<ref>Eric Roussel: Jean Monnet. Fayard, Paris, 1996. 586. o.</ref>
 
Pleven elmondta beszédét a parlamentben. A tervezet szerint az európai hadsereg a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]] védőernyője alatt jönne létre, egy európai védelmi miniszter irányítaná, és közös parancsnoksága és közös költségvetése lenne. A fegyverek beszerzéséről is együttesen gondoskodnának. A beszéd hangsúlyozta, hogy ez a hadsereg a nemzeti haderők mellett létezne. A németek kivételével, akik csak az Európai Hadseregben vennének részt, minden ország megtartaná nemzeti hadseregét is. A tervet általános gyanakvás fogadta.
 
== A NATO és a Pleven-terv ==