„Hajdúváros” változatai közötti eltérés

177 bájt hozzáadva ,  14 évvel ezelőtt
a
Aprók
a
a (Aprók)
A '''hajdúvárosok''' alatt az 1876. XXXIII. t.-c.-kel [[Hajdú vármegye|Hajdu vármegyébe]] kebelezett hat hajduvárosthajdúvárost, [[Hajdúnánás|Nánást]], [[Hajdúdorog|Dorogot]], [[Hajdúböszörmény|Böszörményt]],[[Hajdúhadház| Hadházt]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszlót]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércset]] értjük a történelmi [[Hajdúság]] régióban. A hajdúvárosokhoz szokták sorolni [[Polgár]]t is.
 
 
==KialalkulásaKialakulása==
Szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad hajdu[[hajdúk|hajdú]], akiket [[Bocskay István]] erdélyi fejedelem [[1605 dec]]. [[december 12.]]-én ([[Korpona|Korponán]]) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a [[jászok]] és [[kunok]] szabadságához nagyon hasonlított.
 
Szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad hajdu, akiket [[Bocskay István]] erdélyi fejedelem 1605 dec. 12. (Korponán) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.
 
==Városi statútum==
Municipális statutimaukatstatutumaikat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad és pedigéspedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statutumokstatútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis'') örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
 
==A Hajduvalamikori Hajdú-kerület==
Municipális statutimaukat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad és pedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statutumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis'') örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
Hajdu-kerület azelőtt a hajduknakhajdúknak önálló törvényhatósága, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a hajduhajdú-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével Hajdu[[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyévé]] egyesítette, Debrecen székhellyel.
 
==A Hajdu-kerület==
 
Hajdu-kerület azelőtt a hajduknak önálló törvényhatósága, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a hajdu-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével Hajdu vármegyévé egyesítette, Debrecen székhellyel.
{{pallas}}