„A szerbek vallási identitása” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Henzo441 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Henzo441 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
=='''Az ortodox egyház'''==
 
Az [[ortodox]] - teológiai értelemben - a hamisítatlan keresztény tanítás jelzője. Más magyarázatok szerint az 1054-es keleti egyházszakadáskor a Rómától különvált egyház tagjainak jelzője. A kettészakadt egyházban tehát a keleti egyház lett ortodox, melynek a magyar nyelvben a görög-keleti szó a megfelelője, míg a szláv nyelvekben a pravoszláv. A két egyház hitélete a kezdetektől fogva különbözött egymástól.
Szent Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt dinasztiaalapító, I. István szerb fejedelem legkisebb fia. Az önálló szerb [[ortodox]] egyház megalapítója.
A szerb [[ortodox egyház]] 1219-ben nyerte el önállóságát az [[autokefália|autokefáliát]], így egyike a tizenöt önálló ortodox egyháznak. Az önállóság feltétele, hogy az egyháznak legalább három püspöke legyen, mivel az ortodox kánonjog (egyházjog) előírja két felszentelő püspök meglétét a püspökszenteléshez. Az egyház első érseke Szent Száva volt, aki az 1190-es években tette le a szerzetesi fogadalmat.
18. sor:
Az ortodoxia elutasítja a római pápát, mint Isten legmagasabb földi helytartóját (primátusát), és tévedhetetlenségének tanát, valamint elveti a szentek szoborként való ábrázolását. Az ortodox hit nem veszi figyelembe az egyházszakadás utáni tanokat sem: például a purgatórium, vagy Szűz Mária szeplőtlen fogantatása.
 
A XIV. századtól az ortodox hitűek helyzetét megnehezítették a politikai döntések. A [[török]] hódoltság idején azonban a szerbek élvezték a legnagyobb vallásszabadságot az ortodox hitűek közül, hiszen katonai segítségükre az osztrák császár is igényt tartott.
Az 1700-as években a szerb görögkeleti egyház rengeteg támogatást kapott a gazdag szerb kereskedőktől, így rengeteg templomot építettek, melyek közül kiemelkedett a budai és a szentendrei templom, de építettek templomot Egerben, Győrben, Székesfehérváron, Szegeden, Baján, Mohácson és még számos faluban.
Trianon után a területvesztések miatt egyre kevesebb lett az egyházközösség tagjainak száma.