„Laposférgek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: fa:کرم‌های پهن
a kisebb kiegészítés
1. sor:
{{Taxobox
| name = Laposférgek
| image = Pseudobiceros hancockanus.jpg
| image_caption = ''Pseudobiceros hancockanus''
| domain = [[Eukarióta|Eukarióták]]
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| subregnum = [[Valódi szövetes állatok|Valódi szövetesek]] ''(Eumetazoa)''
| superphylum = [[Laposféregszerűek]] ''(Platyzoa)''
| phylum = '''Laposférgek''' ''(Platyhelminthes)''
| phylum_authority = [[Carl Gegenbaur|Gegenbaur]], 1859
| subdivision_ranks = [[Osztály (rendszertan)|Osztályok]]
| subdivision =
15. sor:
*[[Galandférgek]] ''(Cestoda)''
*[[Örvényférgek]] ''(Turbellaria)''
| wikicommons = Category:Platyzoa
| wikispecies = Platyzoa
}}
A '''laposférgek''' ''(Platyhelminthes)'' az [[állatok|állatvilág]] egyik törzse, mely a [[laposféregszerűek|laposféregszerű ősszájúak]] főtörzsében ''(Platyzoa)'' foglal helyet. Korábbi rendszerekben [[filogenetika]]i szempontból kulcsfontosságú állatcsoportnak tekintették, mert mind a [[gyűrűsférgek]]et ''(Annelida)'', mind a [[puhatestűek]]et ''(Mollusca)'' belőlük vezették le. A legújabb [[molekuláris biológia]]i kutatások bebizonyították, hogy nem kiindulópontjai a specializáltabb ősszájú csoportoknak, hanem teljesen elkülönülve állnak az [[ősszájúak]] között. Legközelebbi ma élő rokonaik a [[csillóshasúak]] ''(Gastrotricha)'', melyekkel már több mint 500 millió éve elvált fejlődésük. A laposféregszerűek főtörzsének harmadik csoportja a [[kerekesférgek]] ''(Gnathifera)''. Őseiknek sokáig a [[bordásmedúzák]]at ''(Ctenophora)'' tekintették, de ezt a feltételezést már a korábban megcáfolták, mivel a bordásmedúzák már egy erőteljesen specializálódott csoport, mely [[evolúció]]s zsákutcának tekinthető.
29 ⟶ 31 sor:
=== Táplálkozás és anyagszállítás ===
 
Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású [[ősbélüreg]] alakul ki. A [[bélcsatorna]] két szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut be a [[garat]]ba, onnanahol a középbélbe,garat aholmirigyei tulajdonképpenmegkezdik megtörténikaz előemésztést. A garatból a táplálék emésztése.középbélbe Dejut, márahol aza előbélbensejtek isbekebelezik történikés sejtenmegemésztik kívülia előemésztéstáplálékot. A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő [[béledényrendszer]]t. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a [[sejt]]ekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba. Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül.
 
=== Légzés ===
 
A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nem alakul ki külön légzőszervük. Így van ez a laposférgeknél is. Az [[oxigén]]t egész testfelületükön át, [[diffúzió|diffúz]] módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére.
 
=== Kiválasztás ===
 
Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú [[elővesécske]]. Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben ''((cyrtocyta))'' végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott [[folyadék]]ot, amely végül a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.
 
=== Szabályozás ===
 
[[idegrendszer|Ideg-]] és [[hormon]]rendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű [[dúcidegrendszer]], melynek központja a feji részben található. Ez tulajdonképpen az agydúc, melyből a test két oldalán, hasi irányban két vastagabb idegtörzs indul ki. Az idegtörzsek aztán számos idegrostra ágaznak szét. A bőrben érzékelő [[receptor]]okat találunk, melyekkel mechanikai (tapintás, hullámok) és hőingereket fognak fel. Az örvényférgeknek a feji részen egyszerű kehelyszemeik is kialakultak, melyekkel a fény−árnyék viszonyokat képesek érzékelni.
 
Hormonális szabályozásukat, a testben elszórtan elhelyezkedő [[neuroszekréciós sejtek]] irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.
 
=== Szaporodásbiológia ===