„Romániai magyar összehasonlító irodalomtudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→1944 után: belső link |
→1918-1944 közt: belső link |
||
14. sor:
Az összehasonlító irodalomtudományhoz szigorúbb értelemben is hozzásorolható tanulmányok többsége az [[Erdélyi Irodalmi Szemle]], illetve az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]] hasábjain jelent meg. Ezek munkatársai közül [[Bitay Árpád]] volt a román-magyar kapcsolatok, kölcsönhatások leghűségesebb kutatója, de többnyire megelégedett a tények jelzésszerű regisztrálásával. 1922-ben megjelent [[magyar nyelv]]ű román irodalomtörténete mindig figyelmeztet a magyar vonatkozásokra, párhuzamos jelenségekre. [[Kristóf György]], a kolozsvári román egyetem magyar nyelv- és irodalom professzora szintén a román-magyar kapcsolatok terén talált összehasonlítási témákat: elsőként hívta fel a figyelmet a román népköltészet [[Balassi Bálint|Balassira]] gyakorolt hatására (Dacoromania 1922-1923; Cele trei Crişuri, 1926), a ''Cultura'' c. négynyelvű kolozsvári folyóirat magyar szerkesztőjeként közölte románul [[Jaklovszky Dénes]] ''Orosz hatás Brătescu-Voineşti-nél'' (1924/3) c. tanulmányát. Elemezte [[Octavian Goga|Gogának]] ''Az ember tragédiája'' fordítását (Irodalomtörténet, 1935/3-4), s beható összevetés után megállapította [[Kibédi Sándor]] [[Mihai Eminescu|Eminescu]]-tolmácsolásainak hibáit (Erdélyi Múzeum, 1935/1-3). Elkészítette az első román [[Jókai Mór|Jókai]]-monográfiát (Mauriciu Jókai. Kolozsvár, 1925), valamint a magyar irodalom- és nyelvtörténet első [[román nyelv]]ű összefoglalását (''Istoria limbii şi literaturii maghiare.'' Kolozsvár, 1934), amelyben rendszerint számba vette a román vonatkozásokat, kölcsönhatásokat. Mindkettő Bitay Árpád fordításában jelent meg.
Az összehasonlító irodalomtudomány legjelentősebb képviselői a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomtudományban [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] és [[Rajka László]]. Az előbbi szinte valamennyi irodalmi tanulmányában alkalmazza ezt a módszert: ''Magyar elemek a román irodalmakban'' (A Hírnök, 1924/7), ''Magyar elemek a germán irodalmakban'' ([[Pásztortűz]], 1924/6), ''Magyar elemek a világirodalomban'' (Kolozsvár, 1924), ''Egy középkori [[Szibüllák|Sybilla]]-vers régi magyar irodalmunkban'' (Pécs, 1929), ''Egy állítólagos [[Pancsatantra]]-származék irodalmunkban'' (Kolozsvár, 1929), ''A francia hellenizmus az erdélyi magyar szellemi életben'' (Kolozsvár, 1930), ''Eulenspiegel magyar nyomai'' (Kolozsvár, 1932), ''A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai'' (Budapest, 1934), ''A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai'' (Kolozsvár, 1946). Tanulmányainak egy része [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] gondozásában a [[Romániai Magyar Írók sorozat]]ba iktatott kötetben (''Az anekdota – A magyar regény előzményei – Tanulmányok'', 1988) is megjelenik. A derékba tört pályájú Rajka László főleg Jókai regényeinek forráskutatásában jeleskedett: Jókai ''"Törökvilág Magyarországon"'' c. regénye (Kolozsvár, 1931), Jókai ''Kalandora'' (Kolozsvár, 1932), ''Jókai román tárgyú novellái'' (Kolozsvár, 1935), ''Jókai és a Pitaval'' ([[Irodalomtörténeti Közlemények]], 1936/1).
Id. [[Kántor Lajos (filológus)|Kántor Lajos]] a magyar-román népköltészeti kölcsönhatásokat vizsgálta két dolgozatában (''Magyarok a román népköltészetben.'' Kolozsvár, 1933 és ''Kölcsönhatás a magyar és a román népköltészetben''. Kolozsvár, 1933). Szintén a román-magyar irodalmi-szellemi kapcsolatokról szólnak [[Veress Endre]], [[Józsa János]] [[román nyelv]]en publikált tanulmányai. Szőcs Géza (?) ''Mihai Eminescu és Petőfi Sándor'' ([[Gyergyószentmiklós]], 1923), [[Veégh Sándor]] ''Petőfi a románoknál'' (Csíkszereda, 1934) címmel tesz közzé kis füzetet. [[Sulica Szilárd]] szegedi egyetemi tanár két dolgozata is (Szeged, 1937; Budapest, 1942) a magyar irodalomnak és művelődésnek a románra gyakorolt hatását elemzi.
| |||