„Román–magyar irodalmi kapcsolatok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→1918 után: belső linkek |
|||
24. sor:
Az [[1940-es évek]] első felében különösen [[Tamás Lajos]] (''A román műveltség magyar gyökerei.'' Budapest, 1941) és [[Gáldi László]] tanulmányai vágnak a témakörbe. Gáldi a ''Magyar-román szellemi kapcsolatokról'' (Budapest, 1942) jelentet meg dolgozatot, majd Kolozsvár szerepét vizsgálja a magyar-román művelődési kapcsolatokban (Hitel, 1942/9); kiadja [[Samuil Micu-Klein]] 1801-es ''Dictionarium Valachico-Latinum'' c. kéziratos szótárát ([[1944]]); végül a [[Deér József]]fel együtt szerkesztett ''Magyarok és románok'' (Budapest, 1943-44) c. szintézis második kötetében [[Ioan Barac]]tól kezdve [[Octavian Goga|Octavian Gogáig]] terjedően veszi számba az érintkezéseket és kölcsönhatásokat.
Az [[1920-as
[[Kolozsvár]]t 1923-ban ''Culisele – A kulissza'' címmel indult [[Leonard Paukerow]] és [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]] szerkesztésében rövid életű kétnyelvű [[Színházművészet|színházi lap]]. Miután a Dacoromaniában (1921-48) a kolozsvári román egyetem körül csoportosuló tudósok számos magyar vonatkozású dolgozatot közöltek, épp az egyetem első rektorának, Sextil Puşcariunak a kezdeményezésére, a kölcsönös megismerés, a szellemi kapcsolatok kialakulásának elősegítésére 1924-ben megindult a négynyelvű (román-magyar-német-francia) ''[[Cultura (folyóirat)|Cultura]]'' c. folyóirat, amelynek magyar anyagát nagy körültekintéssel [[Kristóf György]] szerkesztette. A román-magyar együttélés társadalmi-szociálpolitikai vonatkozásait az 1924-ben megindult ''Societatea de Mâine'' és [[Aradi Viktor]] lapja, ''A Jövő Társadalma'' (1925-30) tükrözte. 1926-ban [[Temesvár]]t létesült egy román-magyar-német nyelvű ''Banatul'' c. folyóirat, mely a bánsági együttélést akarta bemutatni.
34. sor:
1927-ben Keresztury Sándor az erdélyi román közművelődést, 1929-ben [[Aurel Ciupe]] a román [[képzőművészet]]et, 1931-ben [[Korvin Sándor]] a modern román regényt, 1935-ben [[Papp Ferenc (műfordító)|Bálint István]] a román társadalmi regényt mutatja be. 1939-ben [[Kovács Katona Jenő]] arra figyelmeztet, mennyire szervezetlen a román-magyar kulturális közeledés: a román irodalmat rendszeresen tolmácsolják, de a magyart csak ritkán. Az [[1930-as évek]]ben 20 modern költő 64 verse szólal meg magyarul a [[Korunk]]ban, többször is visszatér a ''"Mai román költők"'' gyűjtőcím. A leggyakoribb fordítók [[Brassai Viktor]], [[József Attila]], [[Kibédi Sándor]], [[Korvin Sándor]], [[Méliusz József]], [[Salamon Ernő]], [[Szemlér Ferenc]]. Prózát is közölnek többek között Geo Bogzától, Panait Istratitól, Mihail Sadoveanutól, Alexandru Sahiától. A román vonatkozású anyagot főleg [[Méliusz József]] gondozta. Különösen emlékezetes a Korunk 1936. februári ún. román száma, amelynek szerkesztésére bukaresti munkatársakat kértek fel, s román baloldali szerzőktől származó hat tanulmányban mutatták be az országban uralkodó állapotokat.
Az [[1930-as évek]] közepén, amikor Románia és Magyarország viszonya elhidegül, sőt feszültté válik, a [[nagyvárad]]i ''Familia'' c. román folyóirat – később [[váradi hídverés]] néven ismert – "közeledési mozgalmat" indít. A lapnak már az 1926-tól megjelenő évfolyamai is figyelemmel követték a magyar irodalmat, szellemi életet. 1935-ös ankétjük feltűnést keltett: a román-magyar együttműködésre vonatkozó öt kérdésükre 13 magyarországi és romániai magyar, valamint 12 román vezető értelmiségi küldte el pozitív kicsengésű válaszát. A román-magyar közeledést, kulturális kapcsolatépítést mindnyájan fontosnak tartották. A véleménynyilvánítások fontosságára jellemző, hogy azokat 1946-ban [[Gáldi László]] előszavával [[Kemény G. Gábor]] románul (''Pionerii de la Oradea'') és magyarul (''A váradi hídverés'') is megjelentette [[Budapest]]en. A Familia szerkesztősége 1935 őszén román-magyar írótalálkozót kezdeményezett [[Biharfüred]]en. Ugyanekkor Nagyvárad polgármestere díjat tűzött ki a két nép barátságát legjobban elősegítő mű írására. A találkozóra azonban [[Babits Mihály]] beutazási engedélyének megtagadása s az emiatt támadt sajtóvita légkörében már nem került sor.
A román néppel való testvéri együttélés szükségességét és a népfronti összefogás eszméjét hirdette az [[1937]] [[október]]ében megrendezett [[Vásárhelyi Találkozó]].
| |||