„Román–magyar irodalmi kapcsolatok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→1989 után: WP formázás |
|||
80. sor:
Az [[1989-es romániai forradalom]] után, a kezdeti átmeneti összefogást, kapcsolatkeresést követően a politika hatására elhidegülés állott be. Az irodalmi kutatások terén is háttérbe szorult az érintkezések keresése, minimálisra csökkent a kölcsönös fordítások száma (akárcsak a román, illetve magyar irodalmi témájú könyveké, amelyeknek kiadása szinte áthidalhatatlan anyagi akadályokba ütközik. Az ok lehet egyfajta "ellenhatás" is az [[1980-as évek]]ben túlhajszolt, felső utasításra idealizált kapcsolatábrázolásra, a politikai elvárások szerint erőltetett fordításirodalomra. De emellett az [[1990-es évek]]ben kimondottan a kapcsolatépítéssel ellentétes tendenciák is jelentős teret kaptak a román sajtóban, televíziós csatornák műsoraiban. Könyvek sorát jelentették meg "a magyar veszély leleplezése" céljával, fenntartandó "a nemzeti éberséget". Ez a túlpolitizált légkör természetesen nem kedvez a román-magyar irodalmi kapcsolatok becsületes építő törekvéseinek s szintén hozzájárul a román-magyar irodalmi kapcsolatok körébe sorolható könyvek, folyóiratanyagok számának megritkulásához, visszhangtalanságához.
Az [[1990-es évek]]ben a [[Kriterion Könyvkiadó]] folytatta ez irányú korábbi tevékenységét: megjelentette [[
Az irodalmi sajtóban is nyomon követhető a román-magyar irodalmi kapcsolatok tematikájának folytonossága. A teljesség igénye nélkül említhetők a [[Helikon (folyóirat, 1990)|Helikon]]ból Mircea Popa tanulmányai a [[brassó]]i [[Axente Banciu]] két háború közötti kezdeményezéseiről (1991/12), Sadoveanu és Móricz (1992/21), Lucian Blaga és a magyar irodalom (1991/18) kapcsolatairól. [[Kovács Ferenc (irodalomtörténész)|Kovács Ferenc]] ''Iorga és Bitay Árpád "történelmi kézfogásá"-ról'' (1992/10), Faragó József ''[[Köpeczi Béla]] román népköltési gyűjteményéről'' (1993/3) ír, [[Miskolczy Ambrus]] ''A mioritikus tér mítosza'' c. könyvét [[Lászlóffy Aladár]] (1995/8), ''Eszmék és téveszmék'' c. könyvét [[Gáll Ernő]] (1996/2) mutatja be; a ''[[Látó (folyóirat)|Látó]]'' 1992/5. számában ''Bizantinizmus és ortodoxia'' címmel egész szöveggyűjtemény jelenik meg a modern román gondolkodás jeleseinek e témával kapcsolatos írásaiból Ciorantól Andrei Corneáig; ugyanitt közli a folyóirat [[Bogdán László]] esszéjét ''[[Emil Cioran|Cioran]] naplójáról'' és [[Borsi Kálmán Béla]] tanulmányát ''A román reformnemzedék bölcsőjénél'' címmel; a [[Korunk]]ban Kovács Ferenc felsorakoztatja Széchenyi István román kapcsolatainak eseményeit (1991/9), [[Gajdos Balogh Attila]] a transzilvanizmus román visszhangjának egy epizódját újítja fel (1991/10), [[Kántor Erzsébet]] azt tekinti át, hogyan látták a román írók [[Erdély]]t (1991/10); itt jelenik meg Andrei Pippidi ''Román-magyar irodalmi találkozások'' (1997/1) és [[Csaplár Ferenc]] ''[[Kassák Lajos|Kassák]] és a román [[avantgárd]]'' c. tanulmánya (2000/4).
|