Wikipédia

„Jókai Mór” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
revert. Gyanúsan jogsértő.
NZs (vitalap | szerkesztései)
5 629 szerkesztés
Az előbb én reverteltem.
3. sor:
 
== Élete ==
Komáromban, Kisbirtokos nemesi családban született, mint Jókay Móric (az y-t i-re később a polgárosodás jegyében cserélte). Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett.
Kisbirtokos nemesi családban született, apja ügyvéd volt. Iskoláit [[Komárom]]ban és [[Pozsony]]ban végezte, ahová a [[német nyelv]] elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol barátságot kötött [[Petőfi Sándor]]ral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.▼
Bár [[Kecskemét]]en jogi végzettséget, majd Pesten [[ügyvéd]]i gyakorlatot szerzett, [[1846]]-ban, első [[regény]]ének sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét. Ebben az évben kezdte szerkeszteni a Tizek Társaságának folyóiratát, az ''Életképek''et, amelyet komoly szépirodalmi lappá fejlesztett.▼
 
▲KisbirtokosJókai nemesiMór családban született, apja ügyvéd volt. Iskoláitiskoláit [[Komárom]]ban és [[Pozsony]]bani Református Gimnáziumban végezte, ahová a [[német nyelv]] elsajátítása céljából küldték szülei, majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött [[Petőfi Sándor]]ral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.
Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es forradalomban és szabadságharcban]] tevékeny részt vállalt: segített a '''12 pont''' megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként [[Debrecen]]be is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg [[Laborfalvi Róza|Laborfalvi Rózát]], akit augusztus 29-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében, mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. ▼
 
▲Bár [[Kecskemét]]en jogi végzettséget, majd Pesten [[ügyvéd]]i gyakorlatot szerzett, [[18461844]]-banben, első [[regény]]ének, a ''Hétköznapok''nak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét. Ebben[[1846]]-ban aza évben[[Tizek kezdteTársasága|Tizek szerkeszteniTársaságának]] tagja lesz; kezdetben a Tizektársulat Társaságánaksaját folyóiratátújságját, aza ''ÉletképekPesti Füzetek''et, amelyetmajd komolyannak szépirodalmibetiltása lappáután fejlesztetta társaság új lapját, az ''Életképek''et.
A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért [[Tardona|Tardonára]] menekült. Ezt az időszakot meséli el az ''Egy bujdosó naplója'' című műve. [[1850]]-ben, részben felesége közbenjárására, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába. ▼
 
▲Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es forradalomban és szabadságharcban]] tevékeny részt vállalt: segített a '''12 pont''' megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a [[Pesti Hírlap]] és az [[Esti Lapok]] hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként [[Debrecen]]be is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg [[Laborfalvi Róza|Laborfalvi Rózát]], akit augusztus 29-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.
Nagyon sok regényt írt és már az [[1850-es évek]]ben hatalmas népszerűségre tett szert. Ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, [[1853]]-ban járt először [[Erdély]]ben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, [[1857]]. [[szeptember 3]]-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a [[Miskolci Nemzeti Színház]]. ▼
 
▲A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért [[Tardona|Tardonára]] menekült. Ezt az időszakot meséli el az ''Egy bujdosó naplója'' című műve. [[18501849]]-ben, részben felesége közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.
 
▲Nagyon sok regényt írt és már az [[1850-es évek]]ben hatalmas népszerűségre tett szert. ŐAz 1850-es évek volt legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, [[1853]]-ban járt először [[Erdély]]ben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, [[1857]]. [[szeptember 3]]-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a [[Miskolci Nemzeti Színház]]. Ugyanebben az időszakban derült fény tüdő- és szívbajaira.
 
[[Image:revkomarom-jokai-szobor.jpg|thumb|300px|right|Jókai Mór szobra szülővárosában. Észak-[[Komárom (Szlovákia)]]]]
 
[[1858]] decemberében a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja lett, [[1860]]-ban a [[Kisfaludy Társaság]] tagjai közé választották. [[1861]]-ben [[Siklós]]városának képviselője lesz; a Teleki-féle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása után a [[Tisza István]]-féle párt színeiben indul ([[1875]])

Közben különböző újságokat indított: [[1856]]-ban a Nagy Tükör, [[1858]]-ban az Üstökös című élclapot, [[1863]]-ban ''A Hon'' című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az [[1880-as évek]]ben visszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett ''Nemzet''nek, majd megszűnése után utódjának, a ''Magyar Nemzet''nek maradt haláláig névleges főszerkesztője. Ez időtájt sokat időzik külföldi gyógyfürdőknél, ill. a [[balatonfüred]]i villájában.
 
[[1894]]-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.
21 ⟶ 26 sor:
 
Jókai Mór [[1904]]-ben, életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban.
 
== Regényírói módszerei ==
=== Regényszerkesztői elv ===
Jókai regényei alapvetően a [[pikareszk]] regénytípus (köznapi kalandregény, vagy utazó kalandregény - ilyen pl. [[Voltaire]]: Candide, [[Swift]]: Gulliver, [[Bessenyei]]: Tariménesz utazásai, stb.) szerkezetét követik. A regények időkezelése többnyire lineáris (általában a zárlatoknál mindig több évet láthatunk egybe sűrítve); emellett többszörös expozíciók és a mellékszálak nagy száma jellemzi a Jókai-féle regénytípust.
 
=== Stílusa ===
Jókai Móra regényei alapvetően [[romantika|romantikus]] stílusúak, de emellett gyakran találkozhatunk népi- ill. [[realizmus|realista]] elemekkel. Gyakoriak a műfaji változások is.
 
''A romantikus jegyek''
*''Hősábrázolás'': kizárólag csak pozitív vagy negatív hősökkel találkozhatunk. Ez sematikusságot eredményez, aminek következtében viszont nem találhatunk se lélekábrázolást, se karakter/jellemábrázolást.
*''[[Miszticizmus]]''
*''Bűnügy'' (lopás csalás)
 
Ezen két jellemző csak mint elbeszélő elem van jelen; a kortárs realizmusban ezen elemek már fontos részt töltenek be.
*''Hangnemváltás'': humor-tragikum gyakori váltakozása, anekdotikus részletek.
*''Többszörös ecpozíció, párhuzamos meseszálak'': ezen tulajdonság a pikareszk-jellegéből fakad, kizárólag mint elbeszélő elem van jelen. (A realistáknál itt találhatóak a világnézeti ütközetek)
*''új/személyes mitológia'', vagy másnéven nemzeti mitológia
 
== Főbb művei ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Jókai_Mór”