„Nazális hang” változatai közötti eltérés

A '''nazális hang''' (esetleg „orrhang”) a [[Fonetika|fonetikában]] olyan [[beszédhang]], melynek képzése során a levegő részben vagy teljes egészében az [[orr]]on át áramlik ki.

 

A nazális [[mássalhangzó]]k a [[zárhang]]ok speciális csoportja, melynek képzésekor a levegő az [[orr]]on át áramlik ki. Míg az orális hangoknál az [[ínyvitorla]] ''(velum)'' a [[torok]] hátsó falához támaszkodva elzárja az orrüreget, addig a nazálisoknál egy orális zár keletkezik, és az ínyvitorla lesüllyed, ezáltal a levegő nagyobbrészt az orron keresztül távozik. Eközben az orrüreg és a szájüregnek azon része, mely hátulról a zárás helyéig terjed, rezonanciaüregként szolgál.

 

Az orrhangok többsége zöngés hang. Az [[izlandi nyelv]]ben viszont például zöngétlen orrhang is van.

 

A nazális hangok a [[magyar nyelv]]ben a képzés helye szerint (előbb az IPA-jelet, majd a megfelelő betűt megadva):

 

A nazális hangok jelölése a [[Nemzetközi fonetikai ábécé]]ben az alábbiak:

*[[Zöngés labiodentális orrhang]] [{{IPA|ɱ}}]

*[[Zöngés alveoláris orrhang]] [{{IPA|n}}]

*[[Zöngés uvuláris orrhang]] [{{IPA|ɴ}}]

 

A nazális [[magánhangzó]]k képzésénél a levegő részben az orron keresztül áramlik ki. Az ilyen magánhangzókat a fonetikai átírásokban a betűjel feletti hullámvonallal jelölik: [ã], [ẽ], [õ] stb. Gyakoriak a [[Francia nyelv|franciában]], a [[Portugál nyelv|portugálban]], illetve az [[ind nyelvek]]ben is.

 

[[Kategória:Beszédhangok képzésmódja]]

 

[[af:Nasaal]]

[[als:Nasaler Konsonant]]