„Tüzérség” változatai közötti eltérés

=== Lőelemek ===

[[Fájl:Bofors firing USS Hornet.jpg|bélyegkép|balra|250px|40 mm-es Bofors légvédelmi ágyúk munkában az [[USS Hornet (CV–12)]] fedélzetén a második világháború alatt]]

 

A lőelemeket számítás útján határozzák meg. Két fő eleme van: a löveg csövének [[Horizontális koordináta-rendszer|emelkedési és oldalszöge]]. Ezekhez jöhet még hozzá a szükséges [[hajítótöltet]] nagyságának és a gyújtási beállításoknak a meghatározása. A harctéri számítógépek bevezetése előtt a távolságmérést az ágyúra szerelt távmérővel végezték el. Miután a közvetett irányzást bevezették, a lőelemek kiszámítása az előretolt tüzérségi felderítők feladata lett.

** Önjáró tüzérség: ágyú, tarack, mozsár az azt mozgató járműre szerelve, azzal szorosan integrálva

** Rakétatüzérség: rakéta meghajtású lövedéket használ

* '''Parti tüzérség:''' fix telepítésű ágyúk, melyek egy adott parti területet vagy létesítményt védtek. Mivel nem kellett mozgatni, ezért a parti ágyúk igen nagyok lehettek. Ilyen volt például az [[Atlanti fal]].

* '''Légvédelmi tüzérség:''' mozgatható, repülőgépek elleni harcra tervezett fegyverek. Speciális kategória, általában kis kaliberű ágyúk, melyek csőtorkolati sebessége igen nagy (részben hasonló okokból, mint a páncéltörő tüzérségnek), csövüket jellemzően 90°-ig tudják emelni. Napjainkban a kategória fegyverei elsősorban kis kaliberű (20–30 milliméteres) [[gépágyú]]k.

 

== A tüzérségi lőszer ==

[[Fájl:WWI shells.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Első világháborús lövedékek. Balról jobbra: 90 mm-es repeszgránát, 120 mm-es gyújtógránát, 75 mm-es nagy rombolóerejű (HE) gránát, 75 mm-es repeszgránát]]

[[Fájl:PzH2000Munition.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Modern lőszerkészlet [[PzH 2000]] tarackágyúhoz. Jól megfigyelhetőek a lőszer részei: a lövedék, hajítótöltet, gyújtó]]