„Francis Fukuyama” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok nagykötőjelesítése, szóközirtás a nagykötőjel és a zárójel között, egyedülálló évszámok pont nélkül (kézi botszerkesztés)
15. sor:
A nagy sajtónyilvánosságot kiváltó vitákat kavart ''A történelem vége?'' című esszéje, majd könyve, amelyben a [[kommunizmus|kommunista rezsimek]] összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint [[ideológia|ideológiák]] közti harc tulajdonképpen véget ért, és a [[hidegháború]] időszaka, a [[berlini fal]] lebontása után a világban a [[liberális demokrácia]] uralmának kora következik, a politika és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével. Erre érkezett, mintegy válaszként [[Samuel P. Huntington]] nagy vihart kavart [[1993]]-as cikke a ''Foreign Affairs'' c. szaklapban [[a civilizációk összecsapása|a civilizációk összecsapásáról]], melyet később könyv formájában is megjelentetett (a cikkben még kérdésként feltéve, a könyvben viszont már „tényként” állítva). Huntington szerint a [[hidegháború]] végeztével az államok immár nem (politikai) ideológiák alapján fognak szembenállni egymással, hanem kulturális, civilizációs alapon, melyben a lierális demokrácia (a „nyugati civilizáció”) csak egy lesz a sok közül és nem is a legerősebb.
 
Más jelentős művei: ''Bizalom. A társadalmi erények és a jólét megteremtése'' (''Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity'', [[1995]]) (Fordította: Somogyi Pál László)) és ''OurPoszthumán Posthuman Futurejövőnk: Consequencesa ofbiotechnológiai theforradalom Biotechnology Revolutionkövetkezményei'' (1995, ''PoszthumánOur jövőnkPosthuman Future: aConsequences biotechnológiaiof forradalomthe következményeiBiotechnology Revolution'', 1995). Az utóbbi műben módosít "a történelem vége" hipotézisen, azt fejtegetve, hogy a biotechnológia fejlődése egyre nagyobb teret nyit az emberi [[evolúció]] befolyásolására, ami az emberi természet megváltoztatásához vezethet és ezzel a liberális demokráciát fenyegetheti. Egy lehetséges kimenetel, hogy az emberi természet megváltozása radikális egyenlőtlenségekhez vezet, és ebben a vonatkozásban az emberi történelem nem érhet véget, mivel a tudomány és a technika fejlődése sem ért véget.
 
Fő művei közt említik ''The Great Disruption: Human Nature and the Reconstruction of Social Order'' című könyvét ([[1999]]) is., Ebbenmelyben azt elemzi, hogy miből származnak az emberi normák, és. arraArra jut, hogy az ipari korból az információs korba való átmenet okozta kitérő normális és az emberi igény a szociális normák és szabályok létezésére irányuló emberi igény korrigálni fogja a félresiklott folyamatokat.
 
==Viszonya a neokonzervativizmushoz==