„Uzsorás szerződés” változatai közötti eltérés

Az '''uzsorás szerződés''' a [[polgári jog]]ban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés. (Az ''uzsora'' szót a jogi nyelv már nem használja.) <!-- ezt javasolom törölni, már hogyne használná, csak el kell olvasni a Ptk. 202. §-t, tessék: 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).--> <!--Az uzsora szó itt sem használatos, a Btk. 330/A. szakasza is ''uzsorabűncselekmény''t említ. Az ''uzsora'' szó önállóan sztem sem használatos. -->

 

Etimológia: <small>középkori latin</small> ''usuria'' ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < <small>latin</small> ''ūsūra'' ’kamat’ < <small>latin</small> ''ūsus'' ’használat’ < <small>latin</small> ''ūtor, ūtī, ūsus sum'' ’használ’.<br />

Az ''usura'' a [[római jog]]ban eredetileg egyszerűen [[kamat]]ot jelentett. Bár a kamatlábat [[Az ókori Róma|az ókori Rómában]] már a [[XII táblás törvény]]ben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.

Az uzsorázásra használt népies kifejezés az '''interezés''',<ref>[http://www.mno.hu/portal/544062 Magyar Nemzet Online] – Öngyilkosság „interezés” miatt. 2008. február 20.</ref><ref>[http://www.magyarnemzet.hu/portal/712900 Magyar Nemzet Online] – Miért nem jelentik fel az uzsorásokat? 2010. május 13.</ref> mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetű [[vándorszó]].

 

<small>(azóta hatályon kívül helyezték)</small>

 

''„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”''

 

 

Az egyszerű uzsorának büntetése 1-6 hónapig terjedhető [[Fogházbüntetés|fogház]] és 100-1000 [[Osztrák–magyar forint|forintig]] terjedhető pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedhet, a fentemlített mellékbüntetés kötelező, s azonfelül a bűnös a községből, ahol az uzsorát elkövette, ha nem oda való illetőségű, ha pedig külföldi, az országból kiutasítható. A százalékláb számszerű nagysága nem mint uzsora-megállapító, hanem mint uzsora-kizáró tényező szerepel, amennyiben ki van mondva, hogy a valósággal adott érték után 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél, vagy házastára, vagy a fel- és lemenő ágbeli rokonok, vagy a gyám vagy gondnok indítványára indítható; az indítvány azonban nincs a rendes 3 havi határidőhöz kötve, hanem a 3 évi elévülési határidőn belül bármikor előterjeszthető. Kivételesen indítvány nélkül hivatalból üldözhető az uzsora akkor, ha valamely vidéken elharapódzott, s annak folytán a [[közigazgatási bizottság]] felterjesztésére az eljárást az igazságügyi miniszter elrendeli. Büntetést kizáró ok, ha a bűnös az indítvány megtétele előtt a törvényellenességet jóváteszi, s a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.

 

 

A [[Polgári Törvénykönyv]] (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:

(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. ''Uzsorás szerződés'' esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.

 

* [[Kamat]]

 

{{források}}

 

 

* [[Gáspárdy László]]: Az uzsora néhány időszerű társadalmi és polgári jogi kérdése. Ügyészségi Kiskönyvtár 18. ([[1965]])

[[ru:Ростовщичество]]

[[scn:Usurariu]]

[[simple:Usury]]

[[sk:Úžera]]