„Wikipédia:Információgazdasági műhely/Előkészületben/Közösségi tevékenység” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
Az említett erőforrások felhasználása, a munka összehangolása tranzakciós költségekkel jár, viszont ezek csökkentésére nem csak a vállalaton belüli, szervezett, hierarchizált termelés nyújthat megoldást. Bizonyos esetekben egyfajta alternatív tranzakciós költség-keretként működnek a társas kapcsolatok is, és ezek használatával megkerülhető a piaci alapú termelés és a tevékenységek megszervezése. A nonrival goods esetében ez a termelési és szervezési keretrendszer hatékonyabb lehet, mint a hagyományos.
==Kreativitás, idő, ráfordítás==
A piaci tranzakciók hatékony működéséhez hozzátartozik az árazás, a cserét folytató felek megállapodása, vagyis valamilyen szerződéses, formális viszony: még a tranzakció lebonyolítása előtt lefektetik a felek, hogy ki ad kinek, mit, miért cserébe, stb. Ennek a tranzakciónak a pénz a médiuma.
A társadalmi csere viszont nem igényel ilyen szervezettséget, mert tanult, de kulturálisan meghatározott automatizmusok irányítják. Nincs továbbá szükség arra, hogy a tranzakciókban pontosan egyforma értékek cseréljenek gazdát, sem pedig, hogy a felek szerződéses formába öntsék, előre lefektessék a megállapodásukat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a társadalmi csere nem kerül semmibe: ahhoz, hogy valaki otthonosan mozogjon egy ilyen viszonyrendszerben, ahhoz sok idő, erőbefektetés, tanulás, kulturális adaptáció szükséges, és a kapcsolatok ápolása. A médium viszont nem a pénz, hanem a viszonyokat tükröző gesztusok. Ezek miatt nem lehet előre árazni, vagy ex ante szerződésekben rögzíteni a tranzakció részleteit, hiszen az emberi kreativitás nem sztenderdizálható, mérhető valami. A kötetlen formák miatt ezekben a rendszerekben szabadabban áramlik az információ, és az egyéneknek szélesebb terük nyílik arra, hogy kiteljesítsék magukat. Az információ szabadsága és a közösségi termelés tehát nagyon szorosan függ össze.
====Motiváció====
| |||