„Alsószenterzsébet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Kapcsolódó szócikkek: Bot: portálsablonok helyesen |
|||
25. sor:
A 16-17. században végig lakott hely volt, bár lakossága az adóösszeírások szerint erősen ingadozott. Többször Márokföldével írták össze. A török időkben lecsökkent lakosságot a hercegi telepítési program tudatosan növelte.
A 18-19. században a falu lakossága magyar anyanyelvű, zömében református vallású, iskolája és temploma nem volt. 1715-ben már 10 család lakik itt. [[1750]]-ben három vargát, négy kovácsot és két szabót, nem sokkal később már öt vargát, hat kovácsot, hét molnárt és két kocsmárost írtak össze. 1801-ben a Kerkán kétköves parasztmalmot említenek. 1828-ban 22 házból állott, lélekszáma 192 volt. Az [[Első világháború|I. világháború]] után a [[Jugoszlávia|jugoszláv]]-magyar határ mellé került. A mezőgazdasági terményeinek korábbi felvevő piacai így nagyrészt megszűntek, így megindult a falu elnéptelenedése, amely a [[Második világháború|II. világháború]] után drasztikusan fokozódott.
A falu 1871-ig a lövői, majd az alsólendvai, [[1941]]-től a lenti járáshoz, 1950-ig a csesztregi körjegyzőséghez tartozó kisközség, majd közös tanácsú társközség. Manapság ismét a csesztregi körjegyzőség intézi a falu ügyeit további öt faluval együtt.
| |||