„Göllner Mária” változatai közötti eltérés

 

=== A családanya ===

A háború éveiben ismerkedett meg leendő férjével, a nála két évtizeddel idősebb, kétszer megözvegyült dr. [[Nagy Emil]]lel, aki a század eleje óta rangos ügyvéd, képviselő volt, ismert tárcaíró, majd a Bethlen-kormányban igazságügyi miniszter.

Házasságukból három fiúgyermek született, [[Vámosi Nagy István|István]] (1919–1992), Sándor (sz. 1926) és [[N. Christoph de Nagy|Kristóf]] (1930–1973).

[[1926]]. [[február 20.|február 20-án]] hetedmagával megalapította a ''Magyar Antropozófusok Baráti Körét'', amely a magyar antropozófia születési dátumának is tekinthető.

[[Fájl:A Kissvábhegyi Waldorf iskola Alapkő-letétele.jpg|thumb|200px|Középen Göllner Mária a Kissvábhegyi Waldorf Iskola alapkövének letételekor, 1929. november 13-án<br>A kép bal szélén [[Albert Steffen]]]]

=== Az iskolaalapító ===

 

 

=== A lapalapító ===

A fiatalasszony saját költségén lapot indított elítélteknek, mely az első [[börtön]]újság volt Magyarországon. A lap a ''Bizalom'' címet kapta, mert feladatai közé tartozott, hogy az elítéltekben ébren tartsa a Gondviselés és az Isteni Világrend iránti bizalmat. A világban zajló politikai eseményekről is tájékoztatást adott, de csak tények közlésére szorítkozott, és szépirodalmat, rövidebb esszéket tartalmazott. Göllner ügyelt rá, hogy az elítélteket untató vagy bőszítő lapos erkölcsi szónoklatok ne kerüljenek a lapba. [[1929]] karácsonyától [[1944]] karácsonyáig jelent meg a börtönújság, kéthetente.

 

=== Az író ===

Szellemtörténeti trilógiája – ''A magyar ősvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében,'' a ''Népszokások, mondák és az ember'' illetve ''A Kalevala titkairól'' – képezi munkásságának magvát az itthon, magyarul írt művei közül.

 

=== Az emigráns ===

[[1946]] [[november]]ében a Vöröskereszt megbízásából elhagyta Magyarországot, hogy egy gyermekvonatot kísérjen [[Olaszország]]ba, és a rokkantgondozást tanulmányozza [[Svájc]]ban. Tervezte a Budapestre visszatérést, de egyik fiával mégis Svájcban maradt, ahol harmincöt évet töltött, elszakadt családjától, s a magyar antropozófusoktól, de szellemi vezetőként továbbra is inspirálta tanítványait.

 

 

* Magyar Antropozófusok Baráti Köre (alapító tag, 1926)

 

== Források ==

* Pedagógiai lexikon. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. 2. köt. Budapest : Keraban Könyvkiadó, 1997. Nagy Emilné Göllner Mária ld. 533. o. (összes ISBN 9638146443)

 

* [http://www.orszagepito.hu/szamok/92-1/92-1_Nagy.pdf Nagy Emilné Dr. Göllner Mária: A magyar ősvallás és a kereszténység a magyar népmese tükrében]

* [http://biographien.kulturimpuls.org/detail.php?&id=494 Életrajz fényképekkel, német nyelvű]