„Rádióhullám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
18. sor:
Maxwell tovább dolgozott a négy egyenlettel, felismerte, hogy ha az elektromos tér elegendően gyorsan változik, a keletkező elektromágneses hullámok képesek arra, hogy elektromos vezeték nélkül, az üres térben is terjedjenek. Ez volt az első megsejtése a '''rádióhullám'''oknak. Kiszámolta a terjedési sebességet is, és ez jó egyezést mutatott az akkoriban már ismert [[fénysebesség]] értékével. Maxwell ebből arra következtetett, hogy a [[fény]] is valójában elektromágneses hullám. Mivel az elektromosan töltött részecskék elvileg bármilyen frekvenciával rezeghetnek, Maxwell megállapította, hogy a fény csupán egy apró szelete a hatalmas és folytonos elektromágneses spektrumnak.
 
Maxwell előre megsejtette azt is, hogy az elektromágneses spektrum további részeit is fel fogják fedezni. Ez alapján már nem meglepő, hogy [[1896]]-ban [[Wilhelm Conrad Röntgen|Wilhelm Röntgen]] felfedezte a később róla elnevezett [[röntgensugárzás|röntgensugarakat]].
 
Nyolc évvel korábban, 1888-ban [[Heinrich Hertz]] Maxwell egyenletei és leírása alapján kísérletezni kezdett azzal, hogy vajon az elektromágneses hullámok képesek-e a térben terjedni, elektromos vezeték nélkül. A kísérletet könnyedén véghezvitte és ez alatt létrehozta és érzékelte az első mesterségesen létrehozott rádióhullámokat.<ref>Kendall Haven: 100 Greatest Science Discoveries of All Time (Unlimited Libraries, 2007)</ref>