„Stanley Kubrick” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Élete: kieg |
|||
36. sor:
[[1962]]-ben Kubrick Angliába utazott és itt forgatta le a [[Vladimir Nabokov]] híres-hírhedt regényéből készített ''[[Lolita (1962 film)|Lolitá]]''-t. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer, továbbá az, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben rendezte először [[Peter Sellers]]-t, aki a két évvel későbbi ''[[Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni]]'' című alkotásában is főszerepet játszik.
A ''Dr. Strangelove'' elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a [[science fiction]] felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-sri lankai sci-fi írót, [[Arthur C. Clarke]]-ot. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott ''[[2001: Űrodüsszeia]]'' ''(2001: A Space Odyssey)'' ([[1968]]). Kubrick első és egyetlen Oscar díját a film vizuális effektjeiért kapta. Három évvel később – miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott – Kubrick jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az [[Anthony Burgess]] kultuszregényéből ''(Gépnarancs)'' adaptált – azóta kultuszfilmmé vált – ''[[Mechanikus narancs]]''ot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatásait. A film kendőzetlen brutalitása és a szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Angliában számos bűnesetet a filmnek tulajdonítottak és a rendező számos negatív sajtót és fenyegető levelet kapott. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.
Kubrick innét kezdve ritkábban, 5-10 évente készített filmeket. Az [[1975]]-ös, kevésbé ismert ''[[Barry Lyndon]]'' egy [[William Makepeace Thackeray]] regényen alapuló [[18. század]]i [[pikareszk]], mellyel Kubrick – hasonlóan a ''2001: Űrodüsszeiá''hoz – a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel egy speciális objektívvel, amely (f0,7) fényérzékenységével lehetővé tette a gyéren világított jelenetek fogatását.
A [[Stephen King]] horror-bestselleréből készített ''[[Ragyogás]]'' ''(The Shining)'' ([[1980]]) ismét kultuszfilmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve [[Jack Nicholson]] és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)
44. sor:
Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a [[vietnami háború]] borzalmait megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az ''[[Apokalipszis most]]'' vagy ''[[A szakasz]]'' hatására – a projektet évekig pihenni hagyta. Végül [[1987]]-ben készült el a részben igaz történet – [[Gustav Hasford]] emlékiratai – által inspirált ''[[Acéllövedék]]'' című film.
A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, [[Brian Aldiss]] novellájából, ''A szuperjátékok kitartanak egy nyarat''-ból készítette el az ''[[A. I. Mesterséges értelem]]'' című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta
12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az [[1999]]-es ''[[Tágra zárt szemek]]''et, mely [[Arthur Schnitzler]] botránykönyve alapján egy New York-i orvos ([[Tom Cruise]]) és felesége ([[Nicole Kidman]]) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. [[1999]]. [[március 7.|március 7]]-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a film premiert már nem érte meg.
| |||