„Érvénytelenség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
semmisség - összevonva Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
1. sor:
Az '''érvénytelenség''' jogi műszó, amely arra utal, hogy egy szerződés, [[nemzetközi szerződés]], hatósági határozat vagy más jogi aktus úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna.
== Jogszabályok érvénytelensége ==
6. sor:
== Fajtái a polgári jogban ==
*A '''semmisséget''' a magyar polgári jog az érvénytelenség egyik típusaként szabályozza, a megtámadhatóság mellett. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.
=== Semmisség ===
=== Megtámadhatóság ===
== A Polgári törvénykönyvben ==
* Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. (Ptk. 200. § (1) bekezdés)
* A semmis szerzõdés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidõ nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. (Ptk. 234.§ (1) bekezdés)
* Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § (2) bekezdés).
* Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. (Ptk. 217. § (1) bekezdés)
== Joggyakorlat az érvénytelenség jogkövetkezményeiről ==
* Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint:
"*1. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK 32. számú állásfoglalását meghaladottnak tekinti.
*2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre - ha törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) - mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén -a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.
*3. Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.
*4. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is.
*5. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.
*6. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása - akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán - nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről.
*7. A bíróság a fél által kért jogkövetkezmény helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
*8. Az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak gondoskodnia kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, meg kell akadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.
*9. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.
*10. Az egymás egyenértékü szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike sem kötelezhető a másik javára használati díj illetve kamat megfizetésére, amíg a szerződés érvénytelenségét a bíróság ítélettel meg nem állapítja.
A másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél - ilyen kérelemre - kamat illetve használati díj megfizetésére köteles."
== Egyéb jogszabályokban ==
A semmisséget mint jogkövetkezményt egyéb jogszabályok is előírhatnak, pl.
* a 2006. évi V. törvény a [[cégnyilvánosság]]ról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a [[társasági szerződés]] írásba foglalását rendeli, tehát a szóban kötött társasági szerződés - mint alakiság megsértésével kötött szerződés - semmis.
* A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése, amely szerint a versenykorlátozó megállapodásokhoz ([[kartell]]) fűzött jogkövetkezményeket együttesen kell alkalmazni a Polgári törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.
== A családjogban ==
31 ⟶ 63 sor:
{{bővebben|Nemzetközi szerződés}}
A semmisség esete pl. a [[rabszolga]]kereskedelemre iányuló vagy az emberi jogokba ütköző szerződés, a megtámadhatóság körébe tartozik pl. a megtévesztés következtében megkötött szerződés stb.
==
* 1959. évi IV. törvény (Polgári törvénykönyv) 234 §.
* [http://www.lb.hu/velemeny/pv20.html 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény
az érvénytelenség jogkövetkezményeiről]
== Irodalom ==
* [[Szmodis Jenő]]: Az érvénytelenségi fajták egyes jogági sajátosságairól, [[Jogtudományi Közlöny]] 52. évfolyam 4. szám 1997. 171-180.
{{DEFAULTSORT:Ervenytelenseg}}
| |||