„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődik a külvilágtól. Kevés kivétellel, japánok nem utazhattak külföldre és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitotta japán kapuit képletes és tényleges szempontból a külföld előtt, de a japán társadalom mai is meglehetősen homogén, 99% japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán” vagy idegent jelent és előfordulnak olyan (nem állami)intézmények, ahol angol tábla jelzi (no Gaijin Allowed - japanese only!), hogy a nem japánok számára nem ajánlott a belépés.

 

 

== Lásd még ==