„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

(átszerk)
* '''Kína''' esetében a 19. században alakult ki erős idegen gyűlölet, amikor is a sorozatos kudarc és megaláztatás miatt feltámad nacionalista érzelmek a [[Boxerlázadás|boxerlázadásban]] csúcsosodtak ki. Igaz itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányult.
 
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődik a külvilágtól. Kevés kivétellel, japánok nem utazhattak külföldre és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitotta japán kapuit képletes és tényleges szempontból a külföld előtt, de a japán társadalom mai is meglehetősen homogén, 99% japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán” vagy idegent jelent és előfordulnak olyan (nem állami)intézmények, ahol angol tábla jelzi (no Gaijin Allowed - japanese only!), hogy a nem„nem japánokjapánok” számára nem ajánlott a belépés.
 
* '''Magyarország''' leghíresebb xenofób társadalom kutatása a Tárki közvélemény-kutató cég által végzet 2006-os közvélemény kutatás a [[Pirézek|pirézekről]]. A nem létező piréz etnikum megalkotásával lehetővé tette, hogy felmérjék a hazai lakosság (ok nélküli) idegen gyűlöletét. Mivel a pirézek nem léteznek így senki számára nem volt racionális oka az elítélésükre, mégis 59% százalékuk ellenezte a betelepülésüket. Igaz ez a szám nem felel meg teljes mértékben az idegen gyűlöletnek, mert a kérdésre azok is elutasítóan válaszolhattak, akik etnikailag toleránsak, de például féltik a hazai munkahelyeket. Azonban nagy eltérés se lehet a mértékben, mert a helyi gazdaságot féltők arányát jól mutatja, hogy kik mondtak nemet a határon túli magyarokra is és ezen szavazatok száma 4% volt.