„Idegengyűlölet” változatai közötti eltérés

* A '''görög társadalomban''' az oppozíciós tudat kialakulása perzsa (i.e. 5 század) és a föníciai háborúk idejére tehető. Azonban itt már finomodik a megfogalmazás, mert amíg a „xenos” megnevezés az görögöt is jelenthetett, aki másik másik poliszból jött, addig „nem görög” emberre inkább a görögül nem beszélő „barbár” megnevezést használták (a barbár szó eredete vitás). Itt finomodik is az idegen meghatározása, ahogy a hellén közösség tudata a háborúk során és kulturális hatásokra (közös vallás, nyelv) megerősödik. Persze ellenpéldák, már ekkor is akadnak, a [[szofista]] [[Antiphón]] az i.e. 5. század végén így írt: ''„Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görögök egyaránt… hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan”''
 
* '''Kína''' esetében a 19. században alakult ki erős idegen gyűlölet, amikor is a sorozatos kudarc és megaláztatás és a külföldi kizsákmányolás miatt feltámad nacionalista érzelmek a [[Boxerlázadás|boxerlázadásban]] csúcsosodtak ki. Igaz itt a xenofób érzelmek a mandzsu [[Csing-dinasztia]] ellen is irányult.
 
* '''Japán''' kezdetben mintaképnek tekintette a kínai kultúrát és társadalmat, de a 17–19. században a Tokugava [[Sógun|sógunoknak]] köszönhetően az ország elszigetelődik a külvilágtól. Kevés kivétellel, japánok nem utazhattak külföldre és külföldiek nem utazhattak Japánba. Habár 1868-as változások után a „Meidzsit” kormányzás megnyitotta japán kapuit képletes és tényleges szempontból a külföld előtt, de a japán társadalom mai is meglehetősen homogén, 99% japán etnikum alkotja. Japánban retorikai szinten ma is jelen van az idegenekkel szembehelyezkedés, de tettlegességig ritkán fajul. A japán egyik tipikus xenofób meghatározása a „gaidzsin” (外人), ami „nem japán” vagy idegent jelent és előfordulnak olyan (nem állami)intézmények, ahol angol tábla jelzi (no Gaijin Allowed - japanese only!), hogy a „nem japánok” számára nem ajánlott a belépés.