„Valla” változatai közötti eltérés

5 km-re északra fekszik a [[Hansági-főcsatorna|Hansági-főcsatornától]] és aaz osztrák-magyar [[országhatár|határtól]].

A régészek területén honfoglalás előtti vastelepet tártak fel. A települést [[1269]]-ben ''"Bala"'' alakban említik először abban az adománylevélben, melyben Götsch Lambert a [[győr]]i székeskáptalan mint [[hiteleshely]] előtt 150 hold földet hagyományoz a [[borsmonostor]]i cisztercita apátságnak. Egy [[1349]]-ben szintén a győri székeskáptalan előtt kelt oklevél szerint az Osli nembeli Viczai Miklós fiai Tamás és János 20 évre elzálogosítják a [[Sopron vármegye|Sopron vármegyében]] fekvő ''"Bala"'' és ''"Lobl"'' birtokaikat Belyd mesternek Hoflyng János fiának. A későbbi oklevelekben a település ''"Bollern, Walla, Valla, Walarn, Balla, Walern"'' változatokban szerepel mint az [[Osli nemzetség]] birtoka. A település korábban nem azon a helyen állt ahol most, hanem attól keletre fél óra járásra a mocsárban. Ezt a helyet a helyiek ma is "Altes Dorf", azaz régi faluként nevezik, ahol az egykori falu templomának és házainak maradványai még mindig láthatók.

A mai települést [[1498]]-ban ''"Wallern"'' néven említi először oklevél, mint [[Fraknó]] várához tartozó falut. [[1622]] és [[1865]] között az Eszterházyak birtoka volt. [[1709]] körül a kuruc háborúk hatására a falu újra sok szenvedést élt át. Erre az időre emlékeztet az a mintegy 1500 méter hosszú fal, mely északnyugatra húzódik. Egykor a települést kettős fal övezte. 1709 január 14-én a német lakosság a császári dragonysokkal egy ideig még megvédte a falut, de azt később mégis fel kellett adni. A mai Valla első, még torony nélküli templomát [[1730]]-ban építették. [[1734]]-től önálló plébánia lett, előtte Pomogyhoz tartozott. [[1760]]-ban a templomot 17 méterrel meghosszabbították és ekkor épült tornya is. A Főtér óratornyát [[1784]]-ben emelték. [[1809]]-ben a francia megszállás okozott újabb szenvedést a falunak.

[[Vályi András]] szerint ''" VALLA. Német falu Mosony Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik n. ny. Magyar Óvárhoz 4, Nizsiderhez 585pedig 5 órányira; határja 2 nyomásbéli, fekete homokos földgyében búza, rozs, tavaszi is terem; a’ Hanságban vagynak meglehetős réttyei, tavaiban halászattya, nádgya, és gyékénynek való kákája; szép fiatal erdeje van, mellyhez tsupán télen férhetnek, midőn fagyok vannak; hallal is kereskednek némellyek; piatzok Nizsiderben, és Ausztriában."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fényes Elek]] szerint ''" Valla, német falu, Moson vmegyében, a [[Hanság]] mellett, 903 kath. lakossal, paroch. templommal. Határa róna és lapály, fekete és [[szikesedés|szíkes]] föld. A lakosok birnak 36 urbéri telek után 600 hold második, 480 h. harmadik, 200 h. negyedik osztálybeli szántóföldet, 260 h. rétet. Nádló rétje, hala, vizimadara nagy bőséggel. Birja hg. Eszterházy, s ut. p. Moson."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

A [[Trianonitrianoni békeszerződés]]ig Valla [[Moson vármegye]] [[Nezsideri járás]]ához tartozott, [[1910]]-ben 1613, többségben német lakosa volt jelentős magyar kisebbséggel. [[1921]]-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében [[Ausztria]] [[Burgenland]] tartományának része lett. Ebben az évben megépült a magyar-oszrákosztrák [[országhatár|határon]] a [[Hansági Főcsatorna-főcsatorna]] és a gát. Újabb 10 család vándorolt ki [[Dél-AmarikábaAmerika|Dél-Amerikába]]. [[1932]]-ben felépült az új templom és a plébánia épülete. A [[II. világháború]]ban 138 vallai esett el a frontokon.

* Római katolikus temploma 1931–32[[1931]]–[[1932|32]]-ben épült.

* A Főtér óratornyárt [[1784]]-ben építették.

* A [[Szentháromság]]-oszlop [[1702]]-ben épült.