„Kísérleti fizika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
== A kísérleti fizika története ==
 
A kísérleti fizika a [[korai újkor|korai újkori]] [[tudományos forradalom|tudományos forradalomtól]] kezdve tekinthető önálló a fizika önálló ágának. Első fontos képviselői [[Galileo Galilei]], [[Christiaan Huygens]], [[Johannes Kepler]], [[Blaise Pascal]] és Sir [[Isaac Newton]]. Galilei [[17. század|17. században]] alapos kísérleti vizsgálataival igyekezett a fizikai elméleteket igazolni, mellyel lefektette a mai tudományos kísérleti gondolkodás alapjait is. A dinamika területén nagy eredményeket ért el számos tapasztalat sikeres magyarázatával, és a [[Tehetetlenség (mechanika)|tehetetlenségi]] törvény megalkotásával, mely később a [[Klasszikus mechanika|newtoni mechanika]] egyik axiómája is lett.
 
A kísérleti fizika fontos mérföldköve volt Sir Isaac Newton (1643–1727) ''[[Philosophiae Naturalis Principia Mathematica]]'' című művének kiadása 1687-ben. A ''Principia''-ban Newton két átfogó, és sikeres fizikai elméletet hozott nyilvánosségra: a későbbi [[klasszikus mechanika]] alapjául szolgáló [[Newton törvényei|newtoni törvényeket]] és az általános [[tömegvonzás]] törvényét, ami a gravitációs erőt írja le. Mindkét elmélet jól egyezett a kísérleti tapasztalatokkal. A mű ezen kívül néhány elméletet tartalmazott a folyadékok dinamikájáról is.