„Popkultúra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép és kieg |
→Meghatározásai: kivétel és pontosítás |
||
12. sor:
* '''Népszerű''': Például a népszerű irodalom, mint a ponyvaregények. Shakespeare a maga idejében popkultúra műveket alkotott, de ma már a magas kultúra részének tekintjük.
* '''Magaskultúrán kívül eső művek''': Magaskultúrán a kultúra erősen intézményesült (oktatási intézményekkel, szaklapokkal, stb. rendelkező), általában államilag is támogatott, költségesen és egyedi módon előállított elemeit értjük (akadémikus képzőművészet és komolyzenei élet, elit galériák). A magaskultúra a kereskedelmi médiák térhódításával egyre inkább rétegjelenséggé válik. A magaskultúra és a popkultúra sok tekintetben szembeállítható egymással, bár éles határ nincs köztük (pl. a Kádár-rendszerben a popzenének is léteztek intézményesült formái). Egyes stílusirányzatok nem sorolhatóak se a „magas kultúrához” se a popkultúrához - pl.: [[Jazz|Jazz zene]]. Az is megfigyelhető, hogy a popkultúra történetileg korábban kialakult formái közelednek a magaskultúra felé, hasonlóan költségessé, intézményesültté és rétegszerűvé válnak, képviselőik pedig önmeghatározásként magas kultúraként definiálják magukat a fiatalabb és alacsonyabbra értékelt műfajokkal szemben (rockzene - elektronikus zene).
* '''Tömegkultúra''': Tömegtermelés produktuma. Eredménye sokszor giccses, személytelen, akár ízléstelen is. Azonban lehetnek olcsó, praktikus mindennapos termékek is. Az olcsóság nem kizárólagos tényező, mert például egyes [[Apple]] termékek olyan tömeg termelés eredménye, amely a popkultúra része lett és habár nem olcsó, de ízlésesen tervezett, ahol érvényesül az első pont szabálya miszerint „''népszerű''”.
* '''Alsó néposztály kultúrája''': Például utazó cirkusz.
| |||