„Tanulási módszerek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MorKa (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs forrás}}
 
A '''tanulási módszerek''' olyan, széles körben elfogadott és használt eljárások, amelyek megkönnyítik az ismeretszerés folyamatát.
 
A passzív befogadással, magolással szemben a tananyag önálló, aktív feldolgozását igénylik meghatározott lépéseken keresztül.
Ezt általában kérdésfeltevéssel, az ismeretek szerkezeti és oksági összefüggéseinek feltárásával és értelmezésével, rendszerbe helyezésével és önálló felidézésével érik el. Ezáltal az új anyag megszilárdul és beépül az eddigi ismeretek rendszerébe.
A módszerek jelentős mértékben fejleszthetik a tanulók lényeglátását, kreativitását és szövegértését. További előnyük lehet, hogy segítenek megismerni az adott tantárgy tagozódását, tárgyalási módját és logikáját.
 
A tanulási módszerek vagy más néven '''tanulási stratégiák''' (sok helyen így található meg) a tanulás mikéntjét határozzák meg, a "hogyan„hogyan?"-ra adnak választ. Ma az iskolában a legtöbb pedagógus arra biztatja a gyermeket, hogy sajátítsa el megfelelően a tananyagot, de arra nagyon kevesen vezetik rá a gyermeket, hogy ezt hogyan tegye meg úgy, hogy adekvátan beépítse azt a korábbi ismeretei közé, és később használni legyen képes a tudást. Ma a nyugati társadalmakban elvárás a "life long„lifelong learning"learning” (vagyis életen át való tanulás) képessége, s ehhez elengedhetetlen a megfelelő tanulási módszerek ismerete.
 
Több típusa létezik, a gyakorlati élet szempontjából jól hasznosítható az a csoportosítás, amelyet Kozéki és Entwistle (1986) alkotott, s amely háromféle tanulási stratégiát különböztet meg: