„Gőztároló” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
==Ruths-tároló==
[[Kép:Ruths-tároló.svg|300px|thumb|Ruths-tároló vázlata]]
A legegyszerűbb megoldás a Ruths-tároló. Ez leggyakrabban egy 100-350 m³ térfogatú hőszigetelt fekvő [[nyomástartó edény]]<ref>[[Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve]] 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 315-316 o.</ref>, melyet tápvízzel töltenek fel térfogatának mintegy 80%-raára. Töltéskor a kazántól nagynyomású gőzt vezetnek be a vízszint alatt húzódó perforált csőbe egy szelepen keresztül, melynek nyitását a kazán nyomása szabályozza. A fogyasztás csökkenésekor a gőznyomás a kazánban megnő, a szabályozás a szelepet nyitja és gőzt enged a tárolóba.
 
A gőz a tárolóban lévő vízen átáramolva lekondenzálódik és egyben megemeli a víz hőmérsékletét és a szabad felszín feletti tér telített gőzének nyomását. Ha a gőzfogyasztás nő, a kazánnál mérhető gőznyomás csökkenésével először fokozatosan lezár a tápszelep, majd ha tovább csökken, a tároló gőzteréből kivezető szabályozószelep a fogyasztó felé menő csőben mérhető gőznyomás csökkenésére fokozatosan kinyit. Ekkor a vízből telített gőz párolog ki és adódik a kazánból áramló gőzhöz. A hő tárolására hosszabb időn keresztül nincs lehetőség a tartály falán átáramló veszteség miatt.
12. sor:
[[Kép:Marguerre.svg|thumb|300px|Marguerre-tároló hőerőmű hősémájában</br>
1-gőz szabályozó szelep</br>2-víz szabályozó szelep</br>3-kazán</br>4-gőzturbina</br>5-generátor</br>6-kondenzátor</br>7-szivattyú</br>8-tápvíz előmelegítő</br>9-Marguerre-tároló]]
 
==Marguerre-tároló==
Ez a tároló a hőt állandó nyomáson tárolja. A Marguerre-tároló hosszú függőleges elrendezésű nyomástartó edény, melyet egy szivattyú tápvízzel tölt fel, a szabad vízfelszín felett pedig telített az atmoszferikus nyomásnál nagyobb nyomású gőzpárna van. Ez a tér keverő hőcserélőként üzemel: a bepermetezett hideg vizet a befújt túlhevített gőz felmelegíti. Az ilyen módon felmelegített víz a tartály felső részében rétegződik, és a sűrűségek különbsége következtében nem keveredik az alatta lévő hidegebb vízzel. Töltéskor lényegében a tartály alján lévő hideg vizet permetezi egy szivattyú a gőzáramba, ennek következtében az edény fokozatosan meleg vízzel telik meg. Kisütéskor a gőzbefúvást lezárják, a forró vizet nyerik ki a tartály tetejéről, helyére pedig a tápszivattyú alulról hideg vizet táplál be.