|
==Élete==
Nemes, ám szegény [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családból származott. [[1755]]-ben a [[német nyelv]] elsajátítása végett a [[Dobsina|dobsinai]] iskolába íratták be, majd ugyanabban az évben [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]re ment, ahol költészetet és ékesszólástretorikát, s [[1762]]-ben pedig [[Késmárk]]ra, ahol bölcseletet tanult; [[1765]]-ben [[Pozsony]]ban folytatta tanulmányait, amelyeket a Fodor ügyvédi irodában fejezett be. [[1766]]-ban [[Győr]]ött Tiszapataki ügyvédnél gyakorlatilag tanulta a [[Magyarország|magyar]] törvénytjogrendet, [[1767]]-ben visszajött Jólészre, a szülői házhoz. Ugyanezen év október havában Tolna megyében ügyvédnek esküdött föl.
[[1768]] elején fölkereste a Toperczer és Lipovniczky ügyvédi irodát és itt mint ügyvédbojtár [[1770]] végéig működött, majd [[1771]] januárjában [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, ahol a Parnitzky irodájának volt munkatársa. [[1773]] novemberében, mint gyakorló ügyvéd [[Rozsnyó]]n telepedett le gyakorló ügyvédként; eleinte Torna, Hont és Abaúj, később Gömör megye táblabírája lett. Amikor II. József rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédeknek a törvényszékekhez kereseteiket [[német nyelv]]en kell benyújtaniuk, Cházár az ügyvédségről lemondott. [[1790]]-ben a [[rimaszombat]]i megyei közgyűlésenközgyűlés mintfőjegyzőjeként főjegyző[[II. aJózsef kalaposmagyar király|II. önkényuralmaJózsef]] ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. EzenEbben az időben [[Gömör vármegye]] háromszor választotta meg főjegyzőjévé; a legnehezebb ügyekben sokat írt és több híres követutasítást szerkesztett. Az [[1791]]-es pesti [[Kálvinizmus|református]] zsinaton mint a gömöri evangélikus [[esperes]]ség küldötte vett részt, s itt különösen a házassági ügyekben -– mint jegyző -– fejtette ki tevékenységét. [[1799]]-ben ő volt a [[vác]]i [[Siketnémák Országos Intézete|siketnéma intézet]] első tervezője s kezdeményezője, e célra 50 ezer forintot gyűjtött, azt maga is ezerrel megnövelte, azonban nem tudta e kedves tervét megvalósítani.
Korán elvesztette feleségét (pontos adat nem állt rendelkezésre), ezekben a nehéz időkben Magda Pál tiszteletes nyújtott számára lelki támaszt, aki egyben kisfiának nevelője is volt. Ő volt, aki Bécsbe irányította, az ottani [[siketnémaság|siketnéma]] intézet megtekintésére ösztönözte. A lelkész fontos szerepet játszott abban, hogy Cházár András lelkében megszülethessen a hazai [[Siketnémaság|siketnémák]] oktatását szolgáló iskola megalapításának ötlete. Nyugdíjba vonulása után életét a siketnémáknak szentelte.
AMagda fentebb már említett tiszteletesPál unszolásának engedve 1799-ben látogatta meg a [[II. József magyar király|II. József császár]] által alapított Bécsi Siketnéma Intézetet, s ekkor vált tudatossá benne életének új célja: Magyarországon is létrehozni egy ilyen intézetet.
Végül Cházár András fáradozásai, nemes elgondolásai nem voltak hiábavalók, [[1802]]. [[Augusztus 15.|augusztus 15]]-én megnyitotta kapuit [[Magyarország]]on is egy siketnéma intézet, a Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet.<ref>[http://www.chazar.hu/tortenetunk/iskola_tortenete.htm Az iskola rövid története 1802-től napjainkig.]</ref>
==Munkái==
|
