„Popkultúra” változatai közötti eltérés

Habár a popkultúra definiálásakor szembehelyezik a magaskultúrával mégis a gyakori köztük a kölcsönös behatás. Az érthető, hogy a magaskultúrából népszerű motívumok átivódhatnak popkultúrába és ott elterjednek. Ilyenek például a népszerű komolyzene dallamok, mint [[Liszt Ferenc]] [[Szerelmi álmok (Liszt)|szerelmi álmok]] zongora ciklusának részlete, amely közkedvelt és szívesen feldolgozott darab lett, még ha ennek a komolyzene rajongók nem is feltétlen örültek. Akárcsak abban az esetben, amikor egy kávéreklámban [[Szabó Lőrinc]] vers részleteit használták fel kommerciális célokra.<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=s4cQVhLdFd8 Kávéreklám Szabó Lőrinc soraival]</ref>

 

Érdekes az a jelenség is, amikor a popkultúra „minőségi” alapanyagokat használ populáris célokra. Kihasználva azt a lehetőséget, hogy a tömegmédia tőkeerős iparág, időnként „művész” anyaggal is dolgozik. Például sok elismert filmes - igaz titokban - vállalt reklámfilm készítést, ahogy 1984-ban [[Ridley Scott]] is forgatott [[Macintosh]] reklámfilmet az [[Apple]] számára.<ref>[http://www.youtube.com/watch?v=vNy-7jv0XSc Ridley Scott Apple reklám - 1984]</ref> Másik jellemző példa az ún. [[spagetti western]] filmek, amelynek több darabja számít ma már kulturálisan elismertnek. Itt is megfigyelhető esetenként a minőségi alkotóelemek, mint a filmkészítők szakmai összeköttetésének és viszonylagos olcsóságának köszönhetően több ilyen filmet [[Ennio Morricone]] zenéje segített halhatatlanná és idővel magas kultúra számára elfogadhatóbbá tenni.