„Katolikus Liga (1576)” változatai közötti eltérés

A Liga az elhúzódó harcok folyamán megosztottá vált. Párizsban a Tizenhatok terrorisztikus uralmát megelégelő polgárok [[1591]] novemberében fellázadtak a spanyolokkal lepaktáló vezetőség ellen. Mayenne erre letartóztatta a főbűnösöket és megfosztotta a Tizenhatokat a hatalmuktól, de ettől kezdve Párizsban labilissá vált a ligások helyzete. Tetézte a megosztottságot, hogy [[II. Fülöp spanyol király]] leplezetlen lépéseket tett annak érdekében, hogy leányát, [[Habsburg Izabella|Izabellát]] juttassa trónra azon a jogcímen, hogy édesanyján, [[Valois Erzsébet spanyol királyné|Valois ErzsébetErzsébeten]]en keresztül [[II. Henrik francia király|II. Henrik király]] unokája volt. A nőági örökösödést azonban kizárta a francia jog, a kérdés pedig komoly vitákat gerjesztett a ligások körében; ezek a [[suresnes]]-i tanácskozásukon végül arra jutottak, hogy Izabella legfeljebb királyné lehet, de a királynak katolikus franciának kell lennie. Ennek személyében viszont nem tudtak megállapodni: Mayenne mellett unokaöccse, Charles de Guise, illetve féltestvére, Nemours hercege is szóba jöhetett mint király (ez utóbbiak egyébként is nőtlenek voltak, tehát II. Fülöp inkább őket támogatta, mint nagybátyjukat). A Guise-ekkel távolabbi rokonságban álló lotaringiai herceg szintén trónigényt jelentett be fiai nevében, akik anyjuk, [[Valois Klaudia (1547–1575)|Valois Klaudia francia királyi hercegnő]] révén szintén II. Henrik voltak.

[[br:Kevre katolikKatolik]]