„Bertel Thorvaldsen” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Bertel Thorvaldsen portrait.jpg|jobbra|bélyegkép
'''Albert Bertel Thorvaldsen''' ([[Koppenhága]], [[1770]]. [[november 19.]] – Koppenhága, [[1844]]. [[március 24.]]) [[izlandiak|izlandi]] származású [[dánok|dán]] szobrász, a [[klasszicizmus]] egyik legnagyobb képviselője. Főként [[mitológia]]i tárgyú szobrokat és [[dombormű|reliefeket]] készített. Stílusát a kiegyensúlyozottság és a hűvösség jellemzi.
== Családja ==
Edesapja
== Életpályája ==
[[Fájl:Thorvaldsen som ung.jpg|bélyegkép|Önarcképe]]
[[Fájl:Jasão e o Velo de ouro - Bertel Thorvaldsen - 1803.jpg|bélyegkép|Jason]]
11 éves korában a koppenhágai művészeti akadémia növendéke lett, ahol korábban édesapja is tanult. Az iskola mellett apja fafaragó műhelyében segédkezett. Tehetségével Reventlow miniszter figyelmét is magára vonta, aki három évre szóló [[olaszország]]i ösztöndíjat eszközölt ki számára. 1797-ben érkezett [[Róma|Rómába]] és itt, főleg Carstens hatása alatt, művészi lelke egész fogékonyságával kezdte az ókori szobrászat remekműveit tanulmányozni. Szorgalmáról a Bacchust és Ariadnét ábrázoló csoport (1798) Koppenhágába küldött mintája tanúskodott, 1801-ben elkészítette a Kolchiszból távozó Jason híres szobrának mintáját, melyet a következő évben újra kidolgozott; de 1803-ban haza utazott volna anélkül, hogy valami nagyobb márványmunkát elkészített volna, ha az elutazásra kitűzött napon Hope angol műbarát meg nem rendeli nála Jasonnak márványból való kivitelét. Ez csak 1828-ban készült el, de Thorvaldsen Rómában való tartózkodása biztosítva volt és egymás után keletkeztek művei, melyek azt mutatják ugyan, hogy művészi fölfogása mindvégig változatlan maradt, ugyanakkor bámulatos alkotóerejéről és szellemének különböző tárgyak iránti fogékonyságáról tanúskodnak.
1805-ben készültek el: Bacchus, Ganymedes Jupiter sasával, Apollo és az almát tartó Vénusz híres szobrai, melyek a természetnek olyan naív és mégis finom tanulmányozását és az ókori szoborművek hatását árulják el. Ugyanazon évben a koppenhágai művészeti akadémia tagja és a [[bologna]]i művészeti akadémia tiszteleti tagja lett. Egymás után keletkeztek: ''Adonis'' (1810, müncheni gliptotéka); A művészet női géniuszát ábrázoló dombormű; ''Hektor csatára szólítja Páris''t, és négy dombormű, úgy mint: ''Amor, az oroszlán megszelídítője; Venus születése; A méh megsebzi Amort'', s ''Mercurius átadja Bacchust Inónak'', melyek mintegy előtanulmányul szolgáltak leghíresebb művéhez, a Nagy Sándor bevonulását Babilonba ábrázoló domborművü képszalaghoz (1812), melyet [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] rendelt meg a római Quirinál-palota számára (későbbi márvány kivitelei a Carlotta-nyaralóban a
1819-ben visszatért Kopenhágába, ott a királyi család tagjainak mellszobrain kívül részben elkezdte az ottani Boldogasszony-templom díszítésére szolgáló műveit, és pedig [[Keresztelő Szent János]] prédikációját az oromfal számára, a Krisztus bevonulását Jeruzsálembe ábrázoló domborművű képszalagot, és Krisztus világhírű, nemes szobrát és az apostolok szobrait, melyek azonban csak a következő évtizedekben készültek el és világosan mutatják, hogy főleg antik jellegű tehetsége dacára is, éppen elfogulatlan, naív, egyszerű felfogásánál fogva, a keresztény művészetben is milyen nagyot volt képes alkotni. 1820-ban ismét Rómába utazott és ez időtől fogva számos emlékszerű munka megrendelésében részesült, amelyek azonban, minthogy tehetsége kevésbbé volt alkalma az egyéni jellemző vonások kifejezésére, főleg allegóriai alakjaikban érvényesülnek.
23 ⟶ 25 sor:
== Emlékezete ==
[[Fájl:Thorvaldsens grav.jpg|bélyegkép|Thorvaldsen sírja]]
* Sírja Koppenhágában, a [[Thorvaldsen Múzeum]] kertjében van.
36 ⟶ 39 sor:
* Haldokló oroszlán
* A három grácia
== Források ==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
== Külső hivatkozások ==
| |||