„Georg Simmel” változatai közötti eltérés

 

A világváros és szellemi élet nem részesült különös elismerésben Simmel életében. A kiállítás szervezői túlhangsúlyozták az esszék negatív kritikáit a nagyvárosi életről, pedig Simmel maga is rámutatott pozitív átalakulásokra. Az [[1920-as évek]] alatt az esszé nagy hatással volt [[Robert E. Park]]ra és más [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] szociológusokra is, akik a [[Chicagói Egyetem]]en dolgoztak, összefoglaló néven őket a „Chicagoi Iskola” –ként ismerjük. Az [[1950-es évek]]ben szélesebb körben elterjedt, mikorra [[angol nyelv|angolra]] is lefordították, és [[Kurt Wolff]] szerkesztői munkája részeként kiadták ''The Sociology of Georg Simmel'' címen. Manapság rendszeresen megjelenik városi tanulmányok és építészettörténeti kurzusok olvasmánylistáin. Azonban fontos kiemelni, hogy a „blasé” (megcsömörlött, belefásult) fogalom nem a közép- vagy végpontja az esszének, hanem az elme egy visszafordíthatatlan átalakulásában való állapot-sorozatának leírása. Más szóval, Simmel nem egyértelműen mondja ki, hogy a nagyváros csupa negatív hatással van az ember elméjére vagy énjére, még ha azt is sugallja, hogy maradandó változásokon megy keresztül. Talán ez a kettősség adott az esszének maradandó helyet a világvárosról való értekezésben.

 

== Források ==