„Boér Sándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: Szinnyei link-jav. |
a bőv. és forr. |
||
1. sor:
'''Boér Sándor''' ([[18. század]] – [[19. század]]) bíró,
Amikor a Budán és Pesten játszó első magyar színtársulat példájára [[Kolozsvár]]t 1792-ben megalakult a második magyar színtársulat és nem talált elegendő magyar nyelvű színművet, néhány erdélyi nemesúr segített. Kiválogatták és lefordították – olykor egészen magyar köntösbe öltöztették – a német társulatok kedvelt darabjait. A fordítók és átdolgozók közül leginkább említhető Kocsi Patkó János, valamint [[Barcsay László (színműíró|Barcsay László) és Boér Sándor. Utóbbikak az általuk fordított összesen tizenegy színművet ''Erdélyi játékos gyűjtemény'' címen négy kötetben adták (Kolozsvár, 1793).
== Ebben megjelent fordításai, illetve magyarításai ==
*IV. László. Szomorújáték 3 felv. Német szöveg nyomán készült magyarítás, hőse Kun László (Kolozsvárt 1793. március 3-án adták először.)
*Elfride vagyis a szépség áldozatja. Szomorújáték 3 felv. ford. németből. (Bertuch után. Ugyanennek a német szerzőnek ''Elfride''jét használta fel [[Dugonics András]] a maga Bertuch-átdolgozásában, a ''Kun László''ban.)
*Az obester vagyis a hivség jutalma. Érzékenyjáték. 5 felv.
*A nemes jóltevő. Érzékenyjáték 1 felv.
Lefordította [[William Shakespeare|Shakespeare]] [[Othello]]-ját is ''(Othello a velenczei szerecsen),'' ám ez kéziratban maradt (1794 márciusában játszották először Kolozsvárt).
1827-ben
▲2. A formenterai remete. Érzékeny játék 2 felv. Kotzebue után ford. U. ott, 1793. (Erdélyi Játékos Gyűjtemény I. szakasz I. darab 4. Kolozsvártt 1793. máj. 20. adták először, Budán 1834. okt. 17. is adták.)
Kézirata: Némely országok közelebbi sorsa. 1826.
▲3. Ki légyen ő? vigj. 3 felv. Schröder után szabadon ford. U. ott, 1793. (Erd. Ját. Gy. I. sz. II. d. 3.)
Költeményeket
▲1827-ben czimük szerint megnevezett 32 szindarabot ajánlott fel kiadásra (Tud. Gyűjt. 1827. IV. kiad.); ezeket Bayer József is felsorolja az Egyet. Philol. Közlönyben (1887.)
▲Kézirata: Némely országok közelebbi sorsa. 1826. júl.-ig (versek). Biztató szók a Tudom. Gyűjt. redaktiójához irodalmunk érdekében és levele, Nagy-Enyed, 1829. jan. 4. (az Országos Széchényi Könyvtárban)
▲Költeményeket irt a Mindenes Gyűjteménybe (1789. II. 189. l. Belgrád megvétele és a 364. l. Maurer barátjának). Irt a Tud. Gyűjteménybe is (1827. III. A nagy nevezet cz. értekezés). Bäuerle Adolf által Bécsben I. Ferencz császár 60. születésnapjára kiadott emlékkönyvben német üdvözlő verse van. Az életre törekvő magyar szinészet napi szükségeinek óhajtván szolgálatot tenni, egészen a szinműirodalomra
==Források==
*{{Szinnyei|1||b/b02108.htm}}
*[[Pintér Jenő]] ''A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés'' Budapest, 1930–1941; 4. kötet. A drámairodalom a XVIII. század második felében / A világi dráma c. alfejezet. (DVD-n: Arcanum Kiadó)
{{DEFAULTSORT:Boer Sandor}}
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:A 18. században született személyek]]
|